Ezt az első videót egy nagyon kedves gimnazista lány ismerősöm küldte nekem, amit azért szeretnék most kihangsúlyozni, mert egyáltalán nem igaz az, hogy a mai fiatalokat nem érdekli semmi, nem foglalkoznak értelmes dolgokkal. Hál'istennek van közöttük nagyon sok értékes, az újdonságokra egyre nyitottabb, kreatívan gondolkodó, érdeklődő személyiség, akik egyre inkább többre vágynak a közoktatás eleve szelektált (szűrt) és a legenyhébben szólva is manipulált (sokszor meghamisított) információinál.
A téma: A MAGYAR NYELV, melyről a hivatalos verzió az oktatásunkban még mindig a finn-ugor blabala, amiről már rengeteg modern, de főleg MAGYAR gondolkodású kutató bebizonyította, hogy nem igaz vagy csak részben. A világ igazi nyelvészei között nyílt titok, hogy a magyar nyelv egyike (ha nem az egyetlen) létező nyelv a ma élő nyelvek közül, mely az ősi civilizációk leszármazottja és mindazt a tudást, mindazt az energiát, kifejezési lehetőségeket tartalmazza, amit Biblia előtti időkből az emberiség magával hozott.
Mit mondanak fiatalok, akik a magyar nyelvet kezdték el tanulni:
És mit mond az egyik legjelentősebb nyelvész kutatónk, Kiss Dénes a Csillagösvényen című (iskolákban egyáltalán nem használt DVD-n)!
Élvezet hallgatni !
Élvezet hallgatni !
A Lét a MOST-ban megtapasztalható VALÓSÁG szintézise. A Valóság az, amely mindent magába foglal és mindennek a Forrása is egyben. Részeit feldarabolhatjuk bármilyen módon, bármennyi részre, de így az EGYséget értelmezni EGYre nehezebb lesz. Csodálatos módon ugyanakkor nem tudjuk olyan parányi részre osztani az Egészet, hogy annak bármely részében ne legyen jelen az EGY Lényege. (hologram, fraktál elv)
A magyar nyelv csodálatosan tartalmazza az EGYségtudatról szóló üzeneteket. Az EGY szógyökünk ugyanis EGYszerre alkalmas az EGYtől való elkülönültség és az EGYben való EGYségélmény kifejezésére. Lássunk egy példát.
A magyar nyelv csodálatosan tartalmazza az EGYségtudatról szóló üzeneteket. Az EGY szógyökünk ugyanis EGYszerre alkalmas az EGYtől való elkülönültség és az EGYben való EGYségélmény kifejezésére. Lássunk egy példát.
EGYedül. EGYedüllét – benne van az EGY szógyök, mégis az EGYtől való elkülönültség kifejezése.EGYben, EGYütt, EGYüttesen – az EGY szógyök ismét az alap, de az egységélmény jut kifejezésre.EGY-MAG-am – ez a szavunk pedig a LÉTünk mágiáját fedi fel és önti nagyon érthető formába:
az EGY (Forrás, Teremtő, Isten, SZERetet, SZER-elem stb. ezek közé én azért teszek egyenlőség jelet, mert tulajdonképpen MIND-EGY) az eredetünk, a LÉT, a Valóság, a Mindenség kifejezője
a MAG pedig az EGYben megnyilvánuló LÉT-MAGunk kifejezője, az a MAG, mely az emberi testben mindaddig az elkülönültség állapotában tapasztalja meg a Létet, ameddig a tudata meg nem nyílik, meg nem világosul az EGYségélmény, az EGY valóságában, a MOST, a Van Létében.
Az EGY-LÉNYEGűség felfedezése és megélése tehát az, ami a holisztikus szemlélethez elvezet. Magunk isteni, teremtő volta, és annak felfedezése, megélése pedig csak úgy történhet meg, ha mindez minden előzetes feltételezést, dogmát, szabályt nélkülözni tud.
Az EGYségélmény megtapasztalása pedig csak a SZERETET INTELLIGENCIÁJÁBAN lehetséges. A szeretetintelligencia maga a Forrás, mely vizében minden csepp önmagára lelhet. A SZERetet a létező legnagyobb intelligencia, mert szabad, korlátlan, feltétel nélküli megismerést enged ÖnMAGában ÖnMAGunknak.
Valódi szabadság csak a szeretetben, valódi szeretet pedig csak a szabadságban létezhet.
Az Igazság pedig nem más, mint a szeretet szabadságában a szabadság szeretetének a kifejeződése. Ez az intelligencia mindenek feletti, de nem valamiféle elkülönült intellektus, vagy az emberi gondolat terméke. A szeretet intelligenciája az a végtelen Lét a MOSTban, mely mindent MAGában foglal. Az Út ÖnMAGunkban mely MAGunk Forrásához vezet, az Út a Mindenségben mely Forrásunk MAGában hordozza. A JELEN-LÉT egyetlen képzeletbeli pontjában sűrűsödik össze, a kiüresedésben, és a SEMMI Mindenségében a MINDENSÉG Semmiségében EGY-SZERűen, EGY-Formán van JELen.
Valódi szabadság csak a szeretetben, valódi szeretet pedig csak a szabadságban létezhet.
Az Igazság pedig nem más, mint a szeretet szabadságában a szabadság szeretetének a kifejeződése. Ez az intelligencia mindenek feletti, de nem valamiféle elkülönült intellektus, vagy az emberi gondolat terméke. A szeretet intelligenciája az a végtelen Lét a MOSTban, mely mindent MAGában foglal. Az Út ÖnMAGunkban mely MAGunk Forrásához vezet, az Út a Mindenségben mely Forrásunk MAGában hordozza. A JELEN-LÉT egyetlen képzeletbeli pontjában sűrűsödik össze, a kiüresedésben, és a SEMMI Mindenségében a MINDENSÉG Semmiségében EGY-SZERűen, EGY-Formán van JELen.
A SZERETET Intelligencia nem más mint minden Létező teljessége.
Az EGYség Mindensége, a Mindenség EGYsége. MAGunk Esszenciája, Esszenciánk MAGa.(morgó)
Az EGYség Mindensége, a Mindenség EGYsége. MAGunk Esszenciája, Esszenciánk MAGa.(morgó)
MIT MONDANAK KÜLFÖLDI TUDÓSOK, ÍRÓK, NYELVÉSZEK a magyar nyelv hangzásvilágáról, csengéséről és történetéről
Ez mind szívet melengető, főként amit Kiss Dénes mond el a nyelvünkről:)feltétlenül nézzétek meg mind a három részt!
VálaszTörlésEz mind így igaz, mivel a magyar nyelv magában hordozza a szíriuszi 6 dimenziós teremtő energiákat, mely magasabb rezgésű, mint az indoeurópai és egyéb népek eredeti hazájának megfelelő 5 dimenziós világok nyelvei.
VálaszTörlésAjánlom elolvasásra még Bartha Gizella rádió-interjújának kivonatát, aki egy szíriuszi fizikai kontakt:
VálaszTörléshttp://spiritufo.ditro.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=19:bartha-gizella-kapcsolata-a-sziriuszi-magyar-bolygoval&catid=8:kontakta-kapcsolatok-a-kozmikus-fenytestverekkel&Itemid=3
azon gondolkodtam, hogy a legtöbb mai nyelv a magyarból alakult ki. pl amit Kiss Dénes mondott a HÁZ
VálaszTörlésAngol: House
Német: Haus
Spanyol: Hasienda (kiejtve: asienda)
Francia: Maison (kiejtve: Mizon)
Olasz: Casa (Káza-> háza-> haza-> ház)
Mindegyik visszavezethető a HÁZra az "S" vagy "SZ" vagy "AS"(ASZ)
Kivéve a Finn, ami: Talo
ebben nem lehet semmi HÁZ-ra utaló dolgot találni.
Szóval a lényeg, azon gondolkodtam, hogy a többi nyelv miből fejlődött ki? pl a Kínai(A japán ha jól emlékszek a kínaiból) több ezer írásjelük van, csak úgy a semmiből nem lehet kitalálni egy ilyen rendszert, habár a magyar nyelv tisztaságához, logikájához képest nagyon durva és bonyolult és csak komoly rendszerezéssel tud benne eligazodni egy nem kínai ember. Miféle ősnyelvből alakulhatott ki? :O
a fr. maison ejtve: mezon (orrhangú n)...
Törlésa finn talo pedig az istálló fogalmával köthető össze - hisz a ló-ember ott van otthon, ill. házában... ez akár viccesnek is vehető, de komolyan gondolom - minden nézőpont kérdése. A kutyának is házat csinál az ember - és az istálló sem sokkal alacsonyabb egy lakóháznál - hisz a ló (székelyesen: LÚ) sem kicsi, mint ahogy a sumer LU is 'nagy'-ot jelent...
A földi lakosság az évezredek, évmilliók folyamán többszöri külső betelepítést élt át, innen ez a nagy változatosság. Minden faj és nagyon sok nép külön őshazával, ősbolygóval rendelkezik az Omniverzumban. Ezért nem mindig van kapcsolat egy-egy nép nyelve között.
VálaszTörlésKiss Dénes a munkáiban rendkívül szórakoztató módon tárja elénk a magyar nyelv mélységeit, és játékosságát, nem állítva felsőbbrendűséget, de mégis rávilágítva nyelvünk ősiségére.
VálaszTörlésA magyar nyelvről szerencsére manapság már sokat lehet hallani, sokan foglalkoznak vele, nagyon érdekesek ebből a szempontból a „mit mondtak külföldiek a magyar nyelvről” c. gyűjtemények. Azonban a magyar nyelv inkább arra a csodálatos tulajdonságaira hívnám fel a figyelmet, melyek – hogy hogy nem (!) - a hivatalos nyelvtankönyvekből kimaradtak.
Az egyik ilyen elhallgatott különlegessége nyelvünknek, az a gyökrendszer.
Arató István „A világ nyelve” c. munkájában írja nagyon találóan:
„Képzeljünk el egy ismeretlen nyelv- és számművészt, aki az alábbiak szerint alkotja meg egy nyelv szókincsét. Veszi az alapvető dolgokat, fogalmakat. Ezekre rövid, tömör és érzékletes egyszótagú szavakat alkot. Ezen szavakat alapszavaknak, gyököknek nevezi. Mondjuk 1000 ilyet csinál. Majd ezek közül kiválasztja azokat a dolgokat, fogalmakat, amelyeket a leggyakrabban fűzünk, kötünk más szavakhoz, legtöbbször használunk más szavakkal együtt.
Tegyük fel, hogy 20 ilyet talál. Ezeket elnevezi képzőknek. A nyelv további − kétszótagú − szavait úgy képzi, hogy az egyszótagú alapszavak mindegyikéhez hozzáfűzi ezen 20 képzőt. Vagyis, minden egyes gyökszóból 20 új szót képez. Ily módon 1000x20, azaz 20.000 szót kap. Már hallani az önkéntelen kérdést, hogy tudna egy ember ennyi szót megjegyezni? A válasz roppant egyszerű: ezen 20.000 szó megtanulásához mindössze 1000 szót és a 20 képzőt, azaz összesen 1020 szót kell megjegyeznünk! Hiszen nyelvművészünk úgy alkotta meg a szavakat, hogy tudjuk, egy adott képző milyen értelmet ad a szóhoz, milyen értelemmódosulást eredményez. Képzeletbeli nyelvművészünk bizonyára nem találná hosszúnak a háromszótagú szavakat, ezért továbbképezné azokat. Ez 400.000 háromszótagú − azaz kétszeresen képzett − szót eredményezne! S, ezek megértéséhez és megjegyzéséhez is csak az 1000 gyök és az 20 képző jelentésének ismeretére volna szükség! Az így létrehozott nyelv fa-szerkezetű és hatványhalmazt alkot. Szavainak száma hatványsor szerint nő.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a gyökökből képzett szavak akkor kötődnek legjobban egymáshoz, ha nemcsak sejtjük vagy érezzük (ahogy ma), de ismerjük is a gyökök jelentéseit. Már ebből is érzékelhető, hogy milyen óriási fontosságú a gyökök ismerete. A XIX. és XX. század nyelvészei nagy hibát követtek el azzal, hogy meg sem kísérelték megfejteni a gyökök és képzők jelentéseit. S nem tárták fel a szókincs óriási mennyiségű belső összefüggéseit. Helyette más nyelvekkel vetegették össze és más nyelvekből igyekeztek származtatni.”
Néhány példa nyelvünk alapjait képező egyszótagú gyökökre: mag, szer, néz, kép, fog, nyíl, nyúl, foly, föld, szem, test, vér, stb.. Ezután nézzük meg mit lehet művelni ezekkel!
Foly
Folyam
Folyamat
Folyamatos
Folyamatosan
(mind a folyással, folytatásossággal kapcsolatos kifejezés, melyeknek alapja a „foly” gyök)
Tör
Töredez
Töredezett
Töredezettség
Töredezettségmentes
Töretezettségmentesítő
(ebből az is látszik, hogy nyelvünk nem esik kétségbe a modern-kori kifejezéseknél sem!)
Nyíl
Nyílik
Nyílás
Nyílhegy
Nyílatkozik
Kinyílatkozik
(a nyíl minden jelentése a kinyíló állapotra, formára vonatkozik, a nyílhegy is és a nyított ablak is)
Nyúl (állat)
Nyúl (ige)
Nyúl (állapot)
(A „nyúl” gyök minden létező szóverziójában a nyúlással kapcsolatos állapotra utal – „mielőtt odanyúlnék, a nyúl teste ugrás közben megnyúlik”)
Fog
Fog (megfog kézzel)
Fog (rágószerv, fogásra alkalmas)
Fog (jövőbe utaló szó, történni fog, a fentiekkel való kapcsolatát bővített szavakban értjük meg: fogadkozik!)
Érdekes, nemde? :) Mindegyik valami megfogására utal.
Sőt, a nyúlik szó is a nyúlból, mint élőlényből származhat szerintem, ha belegondolsz :) Annyi, de annyi titka van a magyar nyelvnek és ez csodálatos! Gyakran fejtegetem magamban ezeket a dolgokat pl munka közben, mikor nincs kedvem úgy igazán semmin sem gondolkozni, mert sajnos még ilyen is előfordul, még is a magyar nyelv olyan komplex és hatalmas tudású, gyönyörű dolog, amin mindig szívesen gondolkodik a magyar ember. :)
Törlésén a következőt találtam (ki) a szófonatok bemutatására:
Törlésvár
város
várostrom
várostromban várost romba dönt
rom
romos
Róma, az örök város - tele antik rommal - nem picitromos, nagyon romos
romos
roma
romás
aromás
füstaroma: fűstíz
füstös kémény
füstös
üst - rajta koromhaj lóg:
üstök...
Azonban óriási vétke a mai magyar nyelvtanoktatásnak – azon kívül, hogy nem ismerteti a gyerekekkel a gyökrendszerünk csodálatosságát – hogy a szótagolásnál, sorvégi elválasztásnál szándékosan hibásan rosszul választja szét a szavainkat.
VálaszTörlésEgy példa a mai hivatalos nyelvtanra:
FO-LYA-MA-TO-SAN. Ezzel szétszakítják az alapgyököt, és teljesen értelmetlenné teszik a hozzápakolgatott ragokat, toldalékokat. Így kell ezt helyesen: FOLY-AM-AT-OS-AN!
Remélhetőleg már fentiekből is érzékelhető, hogy mennyire fantasztikusan logikusan képződtek szavaink. Az ugyanarra a formára, képre, állapotra utaló dolgokat ugyanúgy nevezzük. Pl. a „hegy” szó mindkét jelentése ugyanarra a hegyes formára utal (késhegy, hegység). A „segítség” szavunk azt jelenti: SEGÍTS ÉG!, azaz egy imádság. A felhő szavunk úgy alakult ki, hogy őseink megfigyelték: a hő felfelé száll -> FEL HŐ. Gondolatainkkal teremtünk: elKÉPzeljük, ebből KÉPződmény lesz. Mint egy KÉPlet. A legegyszerűbb hétköznapi szavaink is csodálatosan kifejezik azt, amire alkottuk őket, amit azok jelentenek, „csinálnak”, egyszerre főnévként és igeként: a csillag csillog, a zongora billentyűje billen, a tejföl valóban a tejnek a föle. A hangszóró, a sótartó, a takaró főnév vagy cselekmény? Mindkettő! A lefolyón lefolynak a dolgok, a füzet fűzve van, bármerre nézünk ezt az alkotó nyelvképzést tapasztaljuk (tapasztal: ismeretek tapasztódnak az emberre!). Égő, izzó, villanykörte, fénykép – tökéletes leírószavak! Világ, világít, világosság, világegyetem – mely szinte csak fényből áll! Virágnak virága, világnak világa – tökéletes párhuzam. Magzat, mely magban benne rejlik egy egész élet lehetősége. Sokáig lehetne még sorolni, de tényleg fantasztikus élményekben lehet részünk édes anyanyelvünk újra felfedezésében.
Szüleinknek elnevezésében van fő feladatuk, az életet továbbadni: ők a szülők. Az éjfél pontosan az éjszaka időszakának felét jelzi! Testünk motorja, a szív, magyar nyelvünk egyértelműen elmondja ahogy ez a szervünk dolgozik: szív. Ezt az „orvostani” tényt vajon honnan tudja a több ezer éves magyar nyelv? A cserebogár különböző életciklusában „ruhát” cserél. Kacsacsőrű emlős, a szavak hallatán szinte előttünk van a kép.
Nyelvünk szóKÉPzése tehát az általunk érzékelt világot úgy írja le, ahogy teremti, észreveszi, tapasztalja és leKÉPezi annak összefüggéseit, értelmét, jelentését, rendszerét, képét stb…
Nyelvünk képleíró képessége tehát a másik nagy csoda - mely más nyelvben kevésbé él.
Általában az angol nyelvet szokták logikusnak nevezni. Nos, hasonlítsuk össze néhány alapvető kifejezésünket, hogy lássuk ez igaz-e. Pl. vegyük a „föld” szavunkat:
MAGYAR - ANGOL
Föld (bolygó) - Earth (planet), globe, Gaia, Terra)
föld (termőföld) - soil
földszint - ground
földtan - geology
földműves - ploughman
földrész - continent
földönkívüli - extraterrestrial (Terra)
Nagyon sokáig lehetne még sorolni a példákat, de már fentiekből is kiderül, hogy a magyar nyelv mindent, ami az talpunk alatt lévő anyafölddel, otthonunkkal, a Föld bolygónkkal kapcsolatos, azt a „föld” gyökszóval alapozza meg, az angol viszont mindegyikre más szót képez, egymástól teljesen különbözően, értelmetlenül illogikusan, nehezen megtanulhatóan.
Maga a Gaia kifejezés is érdekes! Kiejtés szempontjából rendkívül hasonló a magyar „golyó” szavunkhoz. Értelmét tekintve viszont biztos, hogy összefügg! GAIA = GOLYÓ (geo).
A GAIA szóból eredeztetik a különböző földdel kapcsolatos tudományokat, mint geológia, geometria, geodézia, stb., de az egész innen ered: golyó (gömb, mint a legtökéletesebb forma).
Igen, a gyökrendszerünk valóban csodálatos és érdemes lenne tanítani.
TörlésSzerintem a segítség szavunk nem segíts ég, bár ha kimondjuk, így is lehet értelmezni és akkor valóban imádság. Normál esetben inkább a SéG/SáG képző van használva, ami összetett képző: S+(é)G, S+(á)G, ahol a magánhangzók csak töltelék hangok. (pl. sötétség, merevség, ökörség, hanyagság)
Amúgy egyetértek a hozzászólásoddal ;)
A Földön egy nap alatt egyszer „megy át” a fejünk fölött a Nap, ezért nevezzük egyformán őket, míg pl. az angol nyelv már szétesik: day, Sun.
VálaszTörlésSőt ha már itt tartunk érdemes megvizsgálni a négy égtáj kifejezésünket is, mely tovább erősítheti nyelvünkkel kapcsolatos csodálatot! Kiss Dénes tökéletesen fogalmazta meg:
„KELET – ott kel-kél a Nap, kikeletkor kel ki a földből a fű, a mag, kelés keletkezik a bőrön, „kikel-ünk” magunkból, fölkelünk az ágyból, székből, vagyis a fölfelé való törekvést fejezi ki, kelt azon a napon, amikor a Nap kelt – ez a „keltezés” (dátum). DÉL: az északi féltekén, déli 12 órakor, bárhol is állunk – Európában vagy Amerikában –, a nap tőlünk déli irányban van. Vagy dél felé haladva egyre inkább a fejünk fölé kerül, azaz: delel. S mi életünk delén – magasán – vagyunk daliák, délcegek, deli legények. (Jól tudom pl. a deli török származású szó, ám hadd soroljam ide, ahova a magyar nyelv törvénye állítja!) S a „déli” szavunkban benne van az „él”, például az étel: eledel, stb. NYUGAT: al-kony-atkor a nap le-kony-ul, elnyugszunk, lenyugszunk, nyugalom, nyugodalom terül ránk: a nyugalom és megnyugvás függ össze e jelentéssel. A róvásírásunk NY betűje is a lenyugvó napot árázolja... ÉSZAK: az éj és éhség szaka – szak-szeg, szeglet, szegély, csík – vagyis a rideg égtáj iránya.”
A magyar nyelv a teremtés nyelve.
Molnos Angéla szerint „nyelvünk gazdag, képies, ízes, tömör. Gazdagsága vonatkozik hangállományunkra, szókincsünkre, képzőink, ragjaink, toldalékaink sokaságára. Nyelvünk
gazdagsága lehetővé teszi minden értelmi és érzelmi árnyalat kifejezését és az új szavak alkotását is. A magyar nyelv ragozó (agglutinating, agglutinative) nyelv. „Ragozó” azt jelenti, hogy a gyökhöz, a szótőhöz illesztjük, „ragasztjuk” a ragot. Úgy is mondhatnánk, hogy a magyar nyelv igyekszik összerakni, egyesíteni azt, ami értelmileg és rendeltetése folytán szervesen együvé tartozik. E különbséget sokan ismerik. Amit viszont hívatalos nyelvészeink elhallgatnak, az a magyar nyelv egyedi gyökrendszere. Minden szavunk gyök, gyökelem, gyökszármazék vagyis gyökfűzér. Sőt toldalékaink, képzőink és ragjaink is gyökök, akkor is, ha eredeti értelmük kikopott már tudatunkból. Képző szerepet betöltő gyökökkel képezünk új szavakat, rag szerepet betöltő gyököket ragasztunk önálló szavainkhoz, és így meghatározzuk azok egymáshoz való viszonyát és szerepét a mondatban, mondanivalónkban. Más szóval, toldalékokat tolunk, toldunk gyökeinkhez és származékaikhoz. „Minden gyök,… egy vagy több belőle képezhető szónak mintegy csíráját, magvát rejti magában.” (Czuczor–Fogarasi). Gyökeink a tiszta magyar nyelv ősi, ma is élő, működő szervezetét képezik.
Valamikor az emberiség ősnyelve vagy ősnyelvei valószínűleg mind gyökrendszeren nyugvó,
ragozó nyelvek voltak, de a legtöbb nyelvben e rendszer már alig felismerhető foszlányokra bomlott. Viszont a magyarban a mai napig is megmaradt a gyökrendszer szerves egészének javarésze, bár a mindennapi használatban csak tudatunk peremén.”
Az "egy ősnéppel", az "egy ősnyelvet beszélő emberiséggel" kapcsolatos elméleteket sok kutatás alátámasztja:
- TAMANA kutatás http://www.maghar.hu/tamana/
- Dr. Simon Péter Turáni nyomok Észak-Amerika indián földjén
- Dél-Amerikai andoki rejtelmek – Móric János kutatásai
Dél-indiai tamil - magyar
VálaszTörlésSzentkatolnai Bálint Gábor, a közel 30 nyelvet beszélő, több ázsiai nyelv tudósa, kutatója 3500 szóegyezést mutatott ki a tamil és magyar között. Munkásságát természetesen a finnugrista Tudományos Akadémia semmire nem értékelte, a 100 évvel ezelőtt meghalt tudóst azóta is agyonhallgatja. 1887-ben jelent meg „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanskritja vagy van-e a magyarnak testvére?”című tanulmánya. Ezt fejlesztette tovább, s részletes etimológiai elemzéssel 3.500 magyar szó tamil-magyar egyezését mutatta ki. Elsőként állított össze mongol - tatár - mandzsu - kal¬mük szótárt a világon. Kezdetben az Akadémia reménysége volt, akit a finn¬ugor elméletet támogató anyaggyűjtéssel bíztak meg. Ő azonban rovásírás emlékeket, valamint az oroszországi szkíta-hun rovásírásos sziklafeliratok rajzait küldte vissza. Ezek után az Akadémia 'eszelősnek' bélyegezte; Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál pedig elégettette rovásírásos anyagát. Újabb kele¬ti kutatóútja során felfedezte a dél-indiai nép, a tamilok nyelvének (dravida) és a magyarnak a rokonságát, ezzel végleg kizárta magát az akkori tudomá¬nyos életből.
Az EGY, az ELSŐ a legelső szám, sok nyelvben érdekes módon ez hasonló módon képződik:
latin = UN-UNA-UNO
francia = ÖN
angol = ONE
német = EIN
maya = HUN
közép-amerikai indián = HUN
Az ókori görög történetírók, és Hérodotosz is, de az egyiptomiak Trogus Pompeiusnak is azt mondják, a szkíták a világ első népe, náluk öregebb nincs. Tehát első, azaz HUN…
Tehát minden nép egy nyelvet beszélt, aztán ez történt: az Ó-testamentum szerint "Isten" eljött és összezavarta az emberek nyelvét. Így hangzik:
"Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket,..."
Ez már ugye elég sokat mond, mert Isten nem a zűrzavarra törekszik, hanem a harmóniára. Az előbb említett zavar keltése már az oszd meg és uralkodj elvére épül. Ha átugrunk hirtelen a jelenbe, kikre jellemző ez a tevékenység?
Istennek nincs szüksége zűrzavarra, hogy uralkodni tudjon. De vajon kik voltak akik leszálltak, és összezavarták a nyelveket, azaz olyan új nyelveket hoztak, melyek már nem a teremtett Föld világának képleírásából származik?