"A Rockefeller Alapítvány támogatja a munkát, mely kiterjeszti a lehetőséget és megerősíti a rugalmas reagálást társadalmi, gazdasági, egészségügyi és környezeti kihívásokra, megerősítve azt az úttörő küldetést, amit 1913 óta betölt az emberiség "jól-léte" érdekében......."
(érdemes megjegyeznem, hogy 1913 pont az év, amikor sikerült pénzkibocsátás jogának megkaparintásával és a FED megalapításával a Rockefeller/Rothschild/Morgan/Warburg családnak átvenni az irányítást az USA felett és a mai napra tökéletesen megszilárdítani, mint szervezett magánhatalom.....Szerk.megj.)
.... "Stratégiai eszköztárunk egy fontos - és újító - összetevője a "scenario planning"... forgatókönyv tervezés. Egy eljárás, melynek során elbeszéléseket, narratívákat készítünk a jövőről, melyre sajátos hatást gyakorolhatnak bizonyos kihívások és lehetőségek.
Hisszük, hogy a "forgatókönyv-tervezés" nagyszerű potenciállal bír a (philanthropia='emberbarátiság') hasznára azonosítani egyedi beavatkozásokat, szimulálni és elpróbálni fontos döntéseket, melyeknek mélyreható következményei vannak és megjelölni előzetesen még fel nem fedezett területeket és kapcsolódó lehetőségeket. Módszertani struktúrát adni, mely arra segít fókuszálni, amit még nem tudunk, ahelyett, amit már igen."
A tanulmányban 4 nagyon különböző jövő Mátrixát jelölik meg:
SCENARIO 1. LOCK STEP ( felülről lefelé irányuló kormányzati ellenőrzés és tekintélyelvűbb vezetés korlátozott innovációval és növekvő állampolgári ellenállással)
SCENARIO 2. CLEVER TOGETHER ( egy olyan világ, ahol rendkívül összehangolt és sikeres stratégiák célozzák meg a sürgős és mélyben gyökerező világszintű kérdéseket.)
SCENARIO 3. HACK ATTACK ( egy gazdaságilag instabil és sokkra hajlamos világ, melyben a kormányok gyengék, a bűnözők boldogulnak és veszélyes újítások jelennek meg.)
SCENARIO 4. SMART SCRAMBLE ( egy gazdaságilag depressziós világ, melyben az egyének és közösségek csak helyileg fejlődnek és rögtönzött megoldásokat találnak ki az egyre növekvő problémákra.)
A LÉNYEG:
A tanulmány böngészését mindenkire rábízom. Számomra egyetlen dolog volt, ami kiugrott így hirtelen, ez pedig a HACK ATTACK rész bevezetője és a benne lévő dolgok.
A nyilvánosan elérhető dokumentum négy forgatókönyvet ismertet. Közös bennük, hogy mindegyikük az újabb technológiai forradalom következtében kialakuló társadalmi helyzet feltérképezésével foglalkozik: egy gépektől függő, internetre kapcsolt, mesterséges intelligencia uralta világot vetít elénk.
A különbség csupán abban érhető tetten, milyen társadalmi keretek közt fog mindez megvalósulni. A négy lehetőség külön címet is kapott:
1. Lock Step (Szigorú ellenőrzés);
2. Clever Together (Együtt, okosan);
3. Hack Attack (Labilis rendszer);
4. Smart Scramble (Megfontolt haladás)
UPDATE - 2021
Ami viszont most különösen aggasztó az az, hogy a világjárvány miatt meghozott és világszinten összehangolt intézkedések alapján úgy tűnik, a háttérerők vezetői mostanra kiválasztották a számukra leghatékonyabb megoldást:
globális vészhelyzet, karantén, kijárási tilalom, drónos megfigyelés, hőkamerák beiktatása, közösségek szétszakítása, a szigorítások bizonytalan idejű fenntartása – mindez arra utal, hogy, a dokumentum fogalomhasználatánál maradva, a Lock Step (Szigorú ellenőrzés) bevezetésének küszöbén állunk.
És most az irányított gazdaság-leállítást és óhatatlanul bekövetkező recessziót, válságot nem is említettem.
A négy terv mindegyike egy sajátos válság helyzethez kapcsolódik, amelyekre mi is jól emlékezhetünk az elmúlt évekből.
- A Clever Together (Együtt, okosan) technológiai újításait klímakatasztrófákra reagálva vezetik be (lásd 2019-es agresszív klímapropagandát).
- A Hack Attack (Labilis rendszer) technológiai kibontakozását szintén természeti katasztrófák és globális terroresemények indítják be (lásd az elmúlt évek terrorizmussal kapcsolatos híreit: ISIS, merényletek ...stb
- A Smart Scramble (Megfontolt haladás) technológiai fejlődése egy hosszú gazdasági összeomlástól válik függővé (lásd a 2008-as és a várható 2020-as években bekövetkező gazdasági összeomlást).
A különbség annyi, hogy az akkor tervezett halálos járványt a 2009-es H1N1-gyel nem sikerült elérni. Most viszont a terv egy tökéletesített fázisba lépett.
MEGDÖBBENTŐ RÉSZLETEK
2012-ben megérkezett a világjárvány, amire a föld lakói egy ideje már számítottak.
A 2009-es H1N1-gyel ellentétben ez a vadlibáktól származó influenzavírus-törzs rendkívül fertőző és halálos volt. Még a legfelkészültebb országokat is azonnal túlterhelte az egész világra lecsapó vírus, amely az emberiség közel 20 százalékát megfertőzte és hét hónap alatt 8 millió ember halálát okozta, akiknek többsége egészséges, fiatal felnőtt volt.
A pandémia a gazdaságra is lesújtott: az emberek és az áruszállítás nemzetközi forgalma leállt, ami megbénította az olyan iparágakat, mint a turizmus, az ellátás globális láncai pedig elszakadtak.
A leállás még helyileg is érzékelhető volt. A normális esetben nyüzsgő boltok és irodaházak hónapokra kiüresedtek – szinte sehol egy vásárló vagy alkalmazott.
A járvány az egész földön végigsöpört. Aránytalanul nagy számban haltak meg Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Közép-Amerikában, ahol a hivatalos intézkedések hiánya miatt a vírus futótűzként terjedt. Jóllehet, a fejlett országokban is nehézségeket okoztak a szigorítások. Az Egyesült Államok repülést illető kezdeti laza intézkedése felgyorsította a vírus terjedését, nemcsak odahaza, hanem szerte a világon is.
Néhány ország azonban sokkal kiemelkedőbben teljesített – például Kína.
A kínai kormány gyors szigorításai, valamint az összes állampolgárt érintő kötelező karantén szorgalmazása, továbbá a határok azonnali és majdhogynem hermetikus lezárása milliók életét mentette meg. Ezzel a vírus terjedését a többi országhoz képest jóval hamarabb állította meg, aminek köszönhetően a járvány utáni újraindulás is előbb következhetett be.
Nem Kína kormánya volt az egyetlen, amely szigorú intézkedéseket alkalmazott az állampolgárok megvédelmezése érdekében. A járvány ideje alatt a világ nemzeteinek vezetői megerősítették hatalmukat, megszorításokat alkalmaztak, elszigetelésre irányuló intézkedéseket hoztak.
Kötelezővé tették a maszkok használatát és testhőmérsékletet mértek, ha valaki forgalmas helyekre, például vasútállomásra vagy bevásárlóközpontba akart belépni.
Ez a központosított berendezkedés még a járványt követően is fennmaradt, az állampolgárokat és azok viselkedését továbbra is megfigyelték, sőt az ellenőrzés csak fokozódott.
Annak érdekében, hogy megvédjék magukat a növekvő globális problémákkal szemben – világjárványok, nemzetközi terrorizmus, környezeti katasztrófák, szegénység megnövekedése – a vezetők még nagyobb hatalmat ragadtak magukhoz.
Eleinte a központosítottabb világ elgondolása széles körű elfogadást és támogatást vont maga után. Az állampolgárok készséggel lemondtak szabadságuk és magánéletük egy részéről a nagyobb biztonságért és stabilitásért cserébe.
Az emberek sokkal jobban tolerálták, sőt, egyenesen lelkesedtek a központi irányításért és felügyeletért, a vezetőknek pedig nagyobb terük volt bevezetni olyan rendeleteket, amiket szükségesnek tartottak.
A fejlettebb országokban a fokozott ellenőrzés sok formát öltött: például minden állampolgár biometrikus azonosítót kapott, az olyan iparágakban pedig, melyek stabilitásának kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az adott országban, további szigorításokat vezettek be.
Az új szabályokhoz és megállapodásokhoz való kényszerű igazodásnak köszönhetően a fejlett országokban lassan, de biztosan visszaállították a rendet, és ami nagyon fontos, a gazdasági növekedést. (18–19. o.) És ha már akkor ezt tervezték, az Event-201 eseményen elpróbálták 2019-ben, akkor talán érdemes megtekinteni és figyelembe venni, mit terveznek 2025-28 között!
A TELJES Johns Hopkins dokumentum itt olvasható: SPARS PANDEMIC 2025 - 28
TOVÁBBI RÉSZLETEK
"Pusztító sokkok, mint Szeptember 11, a 2004-es dél-kelet ázsiai cunami, a 2010-es Haiti földrengés hirtelen bekövetkező katasztrófákra készítette fel a világot. De arra senki sem készült fel, hogy ezek a széles-skálájú katasztrófák ekkora ilyen lélegzetelállító gyakorisággal fognak lezajlani.
A 2010 és 2020 közötti éveket "doomed decade"-nek (a végzet évtizede) nevezték el, joggal: a 2012-es olimpiai bombatámadás, mely 13 000 embert ölt meg és a szorosan utána bekövetkező földrengés Indonéziában 40 000 áldozattal, egy cunami, mely szinte letörölte Nicaragua-t és a Nyugat-Kínában kialakult, évezredenként egyszer előforduló, éhínség, mely a klímaváltozáshoz kapcsolódik."
Ugye láttátok, ami nekem is szemet szúrt ?!!! És a kedvenc számuk (13) megint.... Pont 13ezer. Nem összeesküvés, ők írnak róla. A dokumentum eredeti. A saját szerverükön van. Nem mondom, hogy be is kell következnie, de gondolkodásra okot ad. (Szerk)
"Nem meglepően, ezen halálos aszinkron katasztrófák nyitósorozata (több is volt belőlük) hatalmas nyomást helyezett a már amúgy is túlfeszített globális gazdaságra, mely recesszióban lépett be az évtizedbe. Masszív humanitárius erőfeszítések óriási költségeket emésztenek fel, de az elsődleges források - segélyszervezetektől a fejlődő világ kormányainak - kifogytak a rendelkezésre álló alapokból. A legtöbb nemzetállam nem engedheti meg magának, hogy "lezárt pénzekhez" nyúljon hozzá, nem is beszélve, hogy egyedül válaszoljon a megnövekedett állampolgári igényekre, akik nagyobb biztonságot, több egészségügyi ellátást, szociális programot, szolgáltatásokat és az infrastruktúra javítását követelik. 2014-ben sárlavinák Limában több ezer embert temettek be, csak minimális segítség jutott, az Economist főcíme : "A Bolygó végül tényleg csődbe jutott ? "
Ezek a szörnyű körülmények nagyon kemény kompromisszumokat kényszerítettek ki.
2015-ben az USA védelmi kiadásai jelentős részét átcsoportosította hazai célokra, kivonult Afganisztánból - ahol az újjáéledő tálibok ismét magukhoz ragadták a hatalmat. Európában, Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában egyre több nemzetállam vesztette el az államháztartás feletti irányítást és a képességet, hogy segíthessen polgárainak és megtartsa a stabilitást és a rendet. Az erőforrások feletti és kereskedelmi viták, együtt komoly gazdasági és éghajlati feszültségekkel sok szövetségest és partnerséget a "töréspontig" juttatott el. Háborúkat és kisebb szintű konfliktusokat indítottak el a fejlődő világ erőforrásokban gazdagabb részein. Nemzetek kereskedelmi korlátokat emelnek, hogy megvédjék hazai szektorukat a behozataltól és reagálva a globális élelmiszer - és forráshiányra, csökkenthessék a mezőgazdasági termékek és más árucikkek kijutását.
2016-ra a globális koordináció és összekapcsolódás, mely a Berlini-Fal utáni világot jelölte, a leginkább törékennyé vált. Meggyengült kormányzati hatalom, széteső rend és eltűnő biztonsági háló, a bűnözés és erőszak egyre nagyobb méreteket ölt. Etnikai, vallási és osztályok között megosztott országokban különösen magas az ellenségeskedés.
Kelet-India, az Izrael-Palesztín vérontás eszkalálódott, Afrikában az erőforrások feletti harc tört ki nemzetiségek és törzsek között. Eközben túlterhelt hadseregek és rendőrség keveset tud tenni az egyre növekvő bűnözői és terrorista csoportosulások ellen, melyek átveszik a hatalmat. Technológiával rendelkező bandák és hálózatot alkotó bűnöző vállalatok aknázzák ki az államok gyengeségét és az egyének elkeseredettségét egyaránt."
NEM FŰZNÉK HOZZÁ MOST SEMMIT. MINDENKIBEN ÚGYIS EGYÉNILEG BELÜL SZÜLETIK MEG AZ IGAZSÁG. DE GONDOLATAITOK, VÉLEMÉNYETEK ÉRDEKEL... - 2012 (SBG Buddha - VilagHelyzete)
Elérhetőségek, amiket érdemes elmenteni:
📷 #1.számú Facebook-oldal:
📷 Párhuzamos FB-oldal:
📷 FB-oldal 'vész' esetére:
E-Mail: vilaghelyzete@gmail.com