
A Cyclos 4 Communities pedig egy felhőalapú ingyenes megoldás, mely szintén működik a letölthető Cyclos 4 android app-pel és egy online vaterához hasonlóan, egymásról való visszajelzésekkel építhető fel egy falusi, városi, megyei, határon átnyúló vagy országos közösség, kiegészítő pénznem rendszer.
A magyar fordításhoz minden infót szívesen kiküld az alapítvány BÁRKINEK, mind a Cyclos 3, mind a Cyclos 4 várja a magyar önkéntes fordítókat.
Mindegyik Cyclos termék és mobil app kipróbálható demo verzióban ingyenesen, időkorlát nélkül, több, mint 90%-os funkcionalitással.
Helyi Pénz Blog Magyarul
Az Exopolitika Magyarország által készített Helyi Pénz Blog tartalmazza
- a letölthető fájlokat a Cyclos lefordításához,
- Magyarország legnagyobb helyi pénz cikkgyűjteményét
- Magyarország legnagyobb helyi pénzekről szóló aktív élő linkgyűjteményét
Érdekes, hogy a Soros György által létrehozott és lázított Occupy Wall Street mozgalom az van, de pl. Occupy Patent Offices az például nincsen.
Pedig az a tudás, ami technikailag, az anyagi világbeli jólétét tekintve felemelhetné az emberiséget (a lényeg, az a tudás, ami lelkileg felemelhetné az emberiséget, évezredek óta létezik) a szabadalmi hivatalokban, illetve a hadi-ipari komplexum barakkjaiban van elrejtve. Vajon őket is lehetne civilek tömegleveleivel megkeresni, hogy hasznosnak gondolnák-e az emberiség számára is azt a több százezer évvel az ismertnél fejlettebb technológia-arzenált, ami számukra mindenképp hasznos? Pl. Tesla papírjai a Raytheon-nál, visszafejtett UFO-k a Boeing, BAE Systems, General Dynamic, Northrop Grumman magáncégek irodáiban (nekik nincs szükségük “állami” szabadalmi hivatalra holmi titoktartáshoz és biztonságban tartáshoz). Az írás folytatódik az alábbi kép alatt.
OpenSourceEcology.org
Az emberiség az open source, nyílt forráskódú hozzáállásnak, tudásmegosztásnak is köszönheti jelenlegi ébredését (ez maga AZ INTERNET, a kollektív tudat és tudatalatti, illetve a László Ervin rendszerelmélet-tudós professzor által tanulmányozott akasha földiemberi-mintájú fizikai leképeződése), kezdődő minimális virtuális önállóságát (open source software) illetve további ébredését: open source hardware (OpenSourceEcology.org többek között) és talán Keshe példáját és a sürgető idők, az idők vége, az idők jelei szavát és a józan eszet megértve, az eddig elrejtett új energia, szabad-energia, ingyen energia technológiák közzétételét.
Angol nyelvű videó – az úr -> Fóruma: coultersmithing.com/forums/index.php ,
-> Weboldala:
http://coultersmithing.com
További ajánlott hozzá: instructables.com/id/Build-A-Fusion-Reactor
Vajon mikor értik meg az új energiával, ingyen energiával, vákuum energiával foglalkozó tudósok azt, hogy “jó-jó, hogy negyven év munkám van benne és szeretnék a fiamnak cserébe legalább egy petákot vagy egy kis garzont, de ha felrobbantják ezt a bioszférát, akkor hova kell az anyagi haszon”?
Tudósként közzé tegyem ingyen energia találmányomat? Úgyis benyeli a szabadalmi hivatal, úgyis leállítanak az öltönyösök, nem lesz belőle pénzed! De ha közzéteszed, már hiába ölnek meg és már nem tudnak elhallgattatni! És a legtöbb ember kényelmes, tehát gyártani utána fogsz tudni! Hasonlóan az OpenSourceEcology.org-hoz (akik egyébként FB-oldalukon is elég aktívak, a saját open source helyi mobil hálózatukat már szintén használják).

Közzéteszik, hogyan kell traktort csinálni modulárisan, házilag, mely strapabíróbb, mint a többmilliós high-tech ipari traktorok. Ja, hogy ők a piaci $8000 helyett 4000 dollárért árulják, miközben töredék költségük van? És csaknem $3000-4000 közötti profit van 1 traktoron, miközben közzétették a tudást és bárki, bárki megépítheti? Igen! Működik! Nemcsak Amerikában. Kapzsiság vagy szeretet? Okos szeretet? Érdemes lenne tanulni az Open Source Ecology életközpontú, okosan filantrópikus hozzáállásából!
Mi haszna a haszonnak az élet szolgálata és megélése nélkül?
Magyar helyi pénzek
Helyi pénz (kiegészítő pénznem/pénztípus) lehetne:
– Erzsébet utalvány (fémszál már benne van, lehetne digitális is)
– Széchenyi Kártya (chip már benne van)
– Széchenyi Pihenőkártya (mágnesszalag már benne van)
Spanyol NFC-s kiegészítő pénznem, Orue – monedasocialorue.org
Mindezek lehetnének
digitálisak is párhuzamosan: az
NFC technológiát (
Near-Field Communication,
PayPass, contactless payment, érintésnélküli fizetés, mely persze a minden tranzakciót életfogytig utánra is rögzítő, sátánista cashless society elvet hivatott szolgálni az RFID-chip-pelt globális lakosság bevezetése céljából), melyet már (korábbi nevén) az Állami Nyomda (magától értetődően magántulajdon) is beépített termékei közé (
lásd két videójukat itt), valamint az
okostelefonok app-jait ötvöző megoldások segítségével, amiket a
Cyclos is használ! Okostelefonnal nem rendelkezők esetén pedig egyszerű sms üzenetekkel tud működni (lásd az Uruguay-i,
államilag elfogadott megoldást itt). Egy eszközt, ha lehet rosszra használni, többnyire lehet jóra is. A kés, a balta, a tűz, a pénz, a web (www, héber betűk számkódjában a váv, a w a 6-os, tehát a www az 666, azaz Lucifer, a fényhozó, csak előtte teremt(eni próbál) egy kis sötétséget, hogy legyen mibe fényt hozni), a telefon, a GPS-es okostelefonok, az
NFC-s telefonok és bankkártyák pont ilyenek: jóra is használhatók.
Aki tud TV-távirányítót kezelni (bizonyosan szinte minden szépkorú ember), az tudja a kiegészítő pénznemekkel fizetésre használható NFC-s eszközöket is alkalmazni.
Ha Haiti szigetén a legegyszerűbb utcai halárusnak is tudnak erre a célra közadományozott mobillal fizetni egy katasztrófa után közvetlenül, akkor itt is (lásd a Bank of England múzeumában levő kiállítást, hogy a Haiti katasztrófa után a mobilfizetéssel oldották meg az élet újrakezdését).
Mindezeknél Forint helyett lehetne más az egység, negatív kamattal (a legfontosabb tényező, amit rendre mindig elfelejtenek): gyorsabb eladás-vétel, nagyobb forgási sebesség, ami azonosan egyenlő nagyobb jólét.
Mire várunk? Miért nincs erről beszéd senkinél? Miért nem szerveződik ezért az alternatív ébredő individuum-sokaság? “Mi inkább élünk nyomorogva, jó is az…” ? “Legalább megszoktuk, tudjuk mi merre hány méter…” ?
Érdekes, hogy a bankok mindig rögtön kapnak a technikai újításokra (NFC+mobil apps), ha közcélokról van szó, ez valahogy lassabban megy. Biztos, hogy csak a Birodalom tehet erről?
FRISSÍTÉS 1: Szükség van-e fedezetre?
NINCS. John Rogers szerint legalább is, aki a helyi pénzek gyakorlati bevezetésében jártas szakember, aki társszerző volt a People Money c. könyvben Bernard Lietaer és Margrit Kennedy professzorokkal. A munka a fedezet, vagy az óra (ha óraalapú a kiegészítő pénznem, mint pl. a St. Gallen-i) vagy az energia, de legfőképpen a korrektség (következményekkel a megkerülése esetén, nem úgy, mint a mostani világ elitjei esetén) és a bizalom.
Idézzük Mr Rogers válaszát kérdésünkre:
Short answer, NO.
Also, DIFFERENCE between standard of value (eg one hour of time in a time bank or Kilowatt hours in an energy standard system) AND whether currency is directly BACKED and REDEEMABLE.
Long answer: different types.
1. Mutual credit (B2B exchange networks, LETS and Time Banks) – backed by willingness of participants to give future goods and services in return for service received
2. Ithaca HOURS model, USA – backed by willingness of participants to give future goods and services in return for service received
3. BerkShares,USA; Chiemgauer, Germany; Brixton and Bristol Pounds, England – backed by national currency people use to purchase local currency
4. Liberty Dollar, USA – was backed by silver until the Feds closed it down.
Best
John
FRISSÍTÉS 2: Alapjövedelem kiegészítő pénznemként
A fenti videó az alapjárandóságról készült legjobb magyar videó. Amennyiben a parlamentben már végleg lejáratódott, alapjövedelemként elhíresült alapjárandóságot kiegészítő pénznemben, például a Drábik által utalt Fehér Forintban vagy bármilyen tetszőleges névvel elkezdenék bevezetni, drasztikusan növelhető a jólét, és az individuumok önállóság, természesen a hatalom rovására (nem véletlenül találták képtelennek a bevezetését, pedig csak fél órát kellett volna utánanézelődni nemzetközi oldalakon – ja, hogy egy nemzet sorsáról döntő egyes képviselők még angolul sem tudnak, miközben egy alap piti munkahelyre lassan két nyelv az alap).
Az alapjövedelem jelenlegi monokulturális, elszívómechanizmusú (gondoljunk a fractional reserve működési mechanizmusra, amit magyarul félrevezetően kötelező tartalékrátának fordítottak, valójában “töredéktartalék rendszere” lenne értelmesebb és kifejezőbb, nem véletlenül nem úgy fordították) rendszerben teljességgel használhatatlan, állítja Bernard Lietaer kiegészítő pénznem szakértő. Ha viszont új pénznemekben használják, az egyik legnagyobb csoda lehet – tette hozzá egyik hanginterjújában.
ÖSSZEGZÉS
A két rendszer, többféle módon (társadalmi, business-to-business, G2G), többféle célra (tudásmenedzsment, idősgondozás, közösségi városápolás, etnikumok felkarolása, társadalmi mezőgazdálkodás) használható kiegészítő pénznemek, valamint a megreformálandó új globális monokulturális pénzrendszer EGYSZERRE tudnak jól működni, mint házasságban a férj és feleség, yang és yin energia, centralizáló és közösségben megtartó energia.
Törékeny pénzügyi monokultúra helyett, a természettől és a modern rendszerelmélet által megfigyelt összetett folyamatrendszerektől (complex flow-networks) tanulva, az ősi biodiverzitás mintájára, monetáris és financiális diverzitás szükséges. Törékeny ultra-hatékonyság (lásd 2008-as ún. válságot: a hatékonyság a krízisbe borulásban is hatékony) helyett stabil biztonság, a fajok, pénznemek portfóliója és együttélő multikultúrája.
Milyen érdekes, hogy épp a napokban, 2014. márc. 14-én látott
napvilágot az a NASA tanulmány, mely szerint a mostani, csakúgy mint az ókori római vagy mezopotámiai civilizációk, bár lehet, hogy hatékony, de egyúttal törékeny is és ha nem változik, követi elődeit.
Afrikai és Indiai példa
Vajon ha
Afrikában a Bangla-Pesa (cyclos és mobil alapú), vagy
Indiában az M-Pesa elindulhat (a Vodafone India and ICICI Bank közreműködésével, India Odisha nevű városában), a Bangla-Pesa máris beváltotta a reményeket, akkor itt Nyugaton ugyan mi akadálya van ?
Ha valakiknek ezek után sem lenne még világos !
A főáramú média a válsággal kapcsolatban folyamatosan azt szajkózza, hogy már látszik az alagút vége. Csak azt felejti el megmondani, hogy mi látszik az alagút végén. Az alagút végén a világtörténelem legfurfangosabb csalása látszik, amit igyekeznek eltakarni előlünk.
Két érdekes kis animációs filmet ajánlok most a figyelmetekbe, ami KÖTELEZŐ ! melyek címe:
Egy híres közgazdász mondása szerint, ha a világban mindenki minden tartozását visszaadná a bankoknak, egész egyszerűen nem létezne pénz a forgalomban. Vajon miért is?
Hogy van az, hogy a pénz magánéletet él a gazdaságban, hogy van az hogy a pénzszektor és a reálgazdaság között óriási szakadék tátong?
Hogyan lehet a semmiből pénzt teremteni amely segítségével elképzelhetetlen vagyonokra és hatalomra lehet szert tenni?
Mi is a világtörténelem talán egyik legfurfangosabb csalása? Ezekre a kérdésekre is választ ad a két film.
Forrás: Exopolitika Magyarország