A világot most irányító emberek őrültek, a köznép pedig alvajáróként halad a tragédia felé. A jelentősebb politikai események a dollár és az olaj körül zajlanak. Az USA-ból fedezet nélküli dollár áramlik ki, cserébe valós termékeket és szolgáltatásokat kapnak. Fenyegetést jelent számukra minden olyan ország, amely elszakad a dollárelszámolástól.
Itt van az ISIS, az Iszlám Állam a Közel-Kelet szívében. Irán atomfegyverkezésbe kezd, Oroszország mozgolódik, Kína olyan területet követel, amihez valójában nincs köze.
A mai beszámolók szerint az orosz csapatok továbbvonulnak Délkelet-Ukrajnába, hogy segítsenek a dolgok állásán fordítani.
"Legyőzhetjük őket anélkül, hogy a szervezet Szíriában tartózkodó részét célba vennénk? A válasz: nem. Komolyan foglalkozunk azzal, hogy mit kell tennünk a fenyegetés elhárítására, és nem fognak bennünket határok korlátozni.
Légicsapások! Bombázni kell őket, bombázni és csak bombázni, újra és újra csak bombázni!
A közvélekedéssel szemben a nemzetközi színpadon a nemzetek viselkedését szinte sohasem erkölcsi szempontok diktálják, hanem a pénz és geopolitika homályos keveréke. Ezért aztán, amikor az uralkodó osztály szószólói elkezdenek démonizálni egy külföldi országot, mindig azt a kérdést kell magunkban először feltenni, hogy vajon mi forog itt valójában kockán.
Az USA dollár valóban egyedülálló pénz. Mai megjelenése és geopolitikához kapcsolódó viszonya semmihez sem hasonlítható a történelemben. Igaz, hogy 1945 óta a világ tartalékvalutája, mégsem emiatt egyedülálló. Az évszázadok során sok pénz lett majd szűnt meg mint tartalékvaluta, a dollár viszont attól egyedülálló, hogy az 1970-es évek eleje óta néhány jelentősebb kivételtől eltekintve az egyetlen pénz (volt), amivel olajat lehet eladni és venni a nemzetközi piacon.
1971 előtt az USA dollár aranytartalékhoz volt kötve, legalábbis hivatalosan.
Az IMF szerint 1966-ban a külföldi jegybankok 14 milliárd USA dollárral rendelkeztek, de az Egyesült Államoknak csak 2,3 milliárd dollárnyi aranya fedezte a külföldi aktívákat.
Ez lefordítva: a Federal Reserve több pénzt nyomtatott, mint amit fedezni tudott.
Ez okozta a féktelen inflációt és a dollár iránti kereslet általános romlását.
Arra utasítottam a pénzügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépést a dollár spekulációk elleni védelmére. Utasítottam Connelly minisztert, hogy ideiglenesen szüntesse be a dollár aranyra vagy más tartalékeszközre válthatóságát, és csak olyan mennyiségekben és feltételek mellett engedje meg, amelyek az Egyesült Államok monetáris stabilitását és legjobb érdekeit szolgálják."
A dollár ekkor lett tisztán adósság-alapú valuta. Az adósság alapú valuták esetében a pénz szó szerint hitelezéssel jön létre.
A forgalomban levő pénz kb. 70%-át olyan átlagos bankok hozzák létre, amelyek több pénzt adhatnak hitelbe, mint amivel ténylegesen rendelkeznek számlájukon.
A többit a Federal Reserve hozza létre, ami olyan pénzt ad - többnyire a kormánynak - amivel nem is rendelkezik.
Egyetlen hatóság vagy kormányzati hivatal sem felügyeli a Federal Reserve-öt.
A dolgot még érdekesebbé teszi, hogy ezekre a tartalékráta-alapú hitelekre kamat is rakódik, de a kamat kifizetéséhez szükséges pénz nem létezik a rendszerben. Emiatt mindig több az összes adósság, mint a forgalomban levő pénz, és a fennmaradás érdekében a gazdaságnak örökké növekednie kell.
Ez nyilvánvalóan nem fenntartható.
Megkérdezhetnénk akkor, hogy miként tudta a dollár több, mint ötven évig fenntartani vezető szerepét a világpiacon, ha igazából alig több, mint egy szövevényes piramisrendszer.
1973-ban, a mesterséges OPEC olajválság árnyékában a Nixon-kormány titkos tárgyalásokat kezdett Szaúd-Arábia kormányával egy olyan rendszer létrehozásáról, amit később olajdollár visszaforgató rendszernek neveztek el.
Az egyezség alapján a szaúdiak csak USA dollárban adnak el olajat, és az extra olajprofit jelentős részét amerikai bankokba és tőkepiacokon fektetik be. Az IMF ezután ezt a pénzt használta fel az olajimportőröknek adott hitelek támogatására, akik nehézségekkel küzdöttek az emelkedő olajárak miatt. Természetesen USA-dollárban jegyezték a kifizetéseket és a hitelek utáni kamatot.
A megállapodást Nixon külügyminisztere, Henry Kissinger 1974-ben hozta tető alá “Az amerikai-szaúdi közös gazdasági együttműködési bizottság” néven. A rendszer 1975-ben az OPEC többi országával egészült ki.
Noha látszólag ezt az egyezséget az emelkedő olajárak recessziós hatásainak ellensúlyozására hozták létre, rejtett mellékhatása volt. Az amerikai monetáris politika hagyományos megszorításait távolította el.
A Federal Reserve most már szabadon növelhette tetszése szerint a pénzmennyiséget. Az olaj iránt folyton növekvő kereslet megakadályozná a dollár értékének romlását, ugyanakkor az egész bolygóra kiterjednének az inflációs következmények.
Elgondolkodtál-e már azon, hogy hogyan tudott az amerikai gazdaság fennmaradni, miközben évtizedekig többmilliárd dollárnyi kereskedelmi deficitje volt?
Elgondolkodtál már azon, hogy hogyan rendelkezhet az USA ilyen aránytalan mennyiségben a világ vagyonával, miközben az amerikai gazdaság 70%-a fogyasztói alapú?
A legújabb korban a világot fosszilis üzemanyagok forgatják. A civilizáció minden részébe beépült: a mezőgazdaság, szállítás, műanyagipar, fűtés, honvédelem, gyógyszeripar meghajtói, és a kereslet egyre csak nő.
Ameddig a világnak olajra van szüksége, és ameddig az olajat csak USA dollárban adják el, megmarad a dollár iránti kereslet, és ez a kereslet adja meg a dollárnak az értékét.
Az Egyesült Államok számára ez remek üzlet. A dollár papíralapon vagy számítógépes rendszerben digitálisan megy ki, cserébe valós termékek és szolgáltatások érkeznek be. A világ többi részére ez azonban a kizsákmányolás nagyon ravasz formája.
Az elsődlegesen dollárban folytatott nemzetközi kereskedelem szankciók útján erőteljes pénzügyi fegyvert ad Washington kezébe. Ez annak tudható be, hogy a legtöbb nagy volumenű dollárügyletet az USA-n préselnek át.
Ez közvetlen támadás volt a dollár ellen, és kétség kívül az év legfontosabb geopolitikai eseménye, de csak egyetlen cikk tett róla egyáltalán említést a nyugati médiában.
Abban a hónapban, amikor Szaddám bejelentette, hogy leváltja a dollárt, a „Projekt egy új amerikai évszázadért” elnevezésű szervezet, aminek történetesen tagja volt Dick Cheney, „Amerika védelmi stratégiáinak, erőinek és erőforrásainak újjáépítése az új évszázadra” címen dokumentumot bocsátott ki.
Ez a dokumentum az USA katonai költségvetésének erőteljes növelését és egy sokkal agresszívabb külpolitikát sürgetett, hogy növelje az USA dominanciáját a világon.
A 9/11-re adott érzelmi indulatokat meglovagolva (és tervezetten) a Bush-kormány megszállhatta Afganisztánt és Irakot, és minden jelentősebb ellenállás nélkül törvénybe iktathatta a 'Patriot Act' - törvényt. > > >
Összeesküvésből valóság lett - Az állampolgár az ellenségNemzetbiztonsági források szerint: "Elkezdődött"...
10 nappal 9/11 után átmentem a Pentagonba, és találkoztam Rumsfeld államtitkárral és Wolfowitz államtitkár-helyettessel. Lementem, hogy beköszönjek néhány embernek a személyzetből, akik nekem dolgoztak, és az egyik tábornok odahívott magához. Ezt mondta:
- “Uram, beszélnünk kell egy kicsit."
Azt mondtam: „De hát Ön nagyon elfoglalt.”
Ezt válaszolta:
- “Nem, nem. Döntöttünk uram és hadba szállunk Irakkal.”
Ez kb. szeptember 20-án volt. Ezt válaszoltam:
- “Hadba szállunk Irakkal? Miért?”
Ezt válaszolta:
-„Nem tudom.” “Azt hiszem, nem tudják, mi mást tehetnének.”
Ezt válaszoltam:
- „Találtak valamilyen információt Szaddám és az al-Kaida kapcsolatáról?”
Ezt mondta:
- „Nem, nem. Semmi új ez ügyben. Egyszerűen eldöntötték, hogy hadba szállunk Irakkal.” “Azt hiszem, nem tudjuk, mit csináljunk a terroristákkal, de van egy jó hadseregünk, és meg tudunk dönteni kormányokat.”
Ezt mondta: “Azt hiszem, ha az egyetlen szerszámunk egy kalapács, akkor minden problémát szögnek kell néznünk.”
Néhány héttel később megint meglátogattam, és addigra már Afganisztánt bombáztuk. Ezt mondtam:
Ezt válaszolta:
„Most kaptam ezt fentről” - a védelmi miniszter irodájára gondolva – „mai napon".”
Nem voltak tömegpusztító fegyverek Irakban, és ennek nem a rossz hírszerzés az oka.
Ez egy aljas, számító hazugság volt, és a megszállásra vonatkozó döntést a bekövetkező katasztrófa teljes tudatában hozták meg.
- Úgy gondolja, hogy az USA vagy az ENSZ erőknek Bagdadba kellett volna vonulniuk?
- Nem.
- Miért nem?
Mert ha Bagdadba vonulnánk, teljesen egyedül lennénk, nem lenne senki sem velünk. Azt jelentené, hogy az USA megszállta Irakot. A Kuvaitban velünk együtt harcoló arab haderők közül senki sem volt hajlandó megszállni Irakot.
És amikor megszálltuk Irakot és megdöntöttük Szaddám Huszein kormányát, akkor mit tehetünk a helyére? Az ott a világ nagyon ingatag része, és ha megdöntjük az iraki központi kormányt, könnyen darabokra hullva láthatjuk Irakot.
- Egy részét a szírek akarnák maguknak nyugaton. Kelet-Irak egy részére az irániak tartanának igényt, amiért nyolc évig háborúztak. Északon ott vannak a kurdok, ha a kurdok elszabadulnak, és összefognak a törökországi kurdokkal, akkor Törökország területi integritása kerül veszélybe. Ez egy ingoványos terület, ha messzire megyünk, és megpróbáljuk megdönteni Irakot.
Pontosan tudták, hogy mi fog történni, de 2003-ban mégis megtették. Amint amerikai kézbe kerültek az iraki olajmezők, az olajeladásokat azonnal visszaváltották dollár elszámolásra. A küldetés teljesítve.
Röviddel Irak megszállása után a Bush-kormány megpróbálta ezeket a háborúkat Iránra kiterjeszteni. Feltételezték, hogy az iráni kormány atomfegyveren dolgozott.
Az iraki kudarc után Washington hitelessége súlyos kárt szenvedett, ezért nem tudtak nemzetközi vagy hazai támogatást szerezni a intervencióhoz. Erőfeszítéseiket meghiúsították a CIA és a Moszad emberei is, akik azt állították, hogy Irán még csak nem is döntötte el, hogy atomfegyvereket fejlesszen-e, nem hogy kísérletet tettek volna rá.
Miért?
Ennek ahhoz lehetett talán köze, hogy Irán 2004 óta szervez egy önálló olajtőzsdét? A irániak saját olajpiacukat építették, amit nem terveztek a dollárhoz kötni. Az első olajszállítmányokat ezen a piacon keresztül adták el 2011. júliusban.
A mai beszámolók szerint az orosz csapatok továbbvonulnak Délkelet-Ukrajnába, hogy segítsenek a dolgok állásán fordítani.
"Legyőzhetjük őket anélkül, hogy a szervezet Szíriában tartózkodó részét célba vennénk? A válasz: nem. Komolyan foglalkozunk azzal, hogy mit kell tennünk a fenyegetés elhárítására, és nem fognak bennünket határok korlátozni.
Légicsapások! Bombázni kell őket, bombázni és csak bombázni, újra és újra csak bombázni!
Ha nem ismerjük a történelmet, az olyan, mintha csak tegnap születtünk volna. Ha pedig tegnap születtünk, akkor elhiszünk bármit, amit bármely hatóság mond, és nincs módunk leellenőrizni.
A történet egy része mégis gyanússá válhat. Ez pedig nem bizonyítja azt, hogy a kormány most is hazudik. Meg kell tőle kérdezni, így van-e.
A történet egy része mégis gyanússá válhat. Ez pedig nem bizonyítja azt, hogy a kormány most is hazudik. Meg kell tőle kérdezni, így van-e.
A közvélekedéssel szemben a nemzetközi színpadon a nemzetek viselkedését szinte sohasem erkölcsi szempontok diktálják, hanem a pénz és geopolitika homályos keveréke. Ezért aztán, amikor az uralkodó osztály szószólói elkezdenek démonizálni egy külföldi országot, mindig azt a kérdést kell magunkban először feltenni, hogy vajon mi forog itt valójában kockán.
Egy ideje már Oroszország, Kína, Irán és Szíria van a célkeresztben. Amint megértjük, hogy miért, a világon most kibontakozó események sokkal érthetőbbé válnak.
Az USA dollár valóban egyedülálló pénz. Mai megjelenése és geopolitikához kapcsolódó viszonya semmihez sem hasonlítható a történelemben. Igaz, hogy 1945 óta a világ tartalékvalutája, mégsem emiatt egyedülálló. Az évszázadok során sok pénz lett majd szűnt meg mint tartalékvaluta, a dollár viszont attól egyedülálló, hogy az 1970-es évek eleje óta néhány jelentősebb kivételtől eltekintve az egyetlen pénz (volt), amivel olajat lehet eladni és venni a nemzetközi piacon.
1971 előtt az USA dollár aranytartalékhoz volt kötve, legalábbis hivatalosan.
Az IMF szerint 1966-ban a külföldi jegybankok 14 milliárd USA dollárral rendelkeztek, de az Egyesült Államoknak csak 2,3 milliárd dollárnyi aranya fedezte a külföldi aktívákat.
Ez lefordítva: a Federal Reserve több pénzt nyomtatott, mint amit fedezni tudott.
Ez okozta a féktelen inflációt és a dollár iránti kereslet általános romlását.
1971-ben a később „Nixon-sokknak” nevezett eljárásban Nixon elnök teljesen elválasztotta a dollárt az aranyfedezettől.
A forgalomban levő pénz kb. 70%-át olyan átlagos bankok hozzák létre, amelyek több pénzt adhatnak hitelbe, mint amivel ténylegesen rendelkeznek számlájukon.
A többit a Federal Reserve hozza létre, ami olyan pénzt ad - többnyire a kormánynak - amivel nem is rendelkezik.
Ez olyan, mint a fedezetlen csekk, csakhogy ez a bankok esetében törvényes.
Ezt a gyakorlatot, azaz a tartalékráta-alapú hitelezést feltehetően a Federel Reserve szabályozza, az az intézmény, amit történetesen pénzügyi konglomerátum birtokol és ellenőriz! Egyetlen hatóság vagy kormányzati hivatal sem felügyeli a Federal Reserve-öt.
Milyen viszony van, milyen viszonynak kell lennie a Fed elnöke és az Egyesült Államok elnöke között?
Először is a Federal Reserve független hivatal, ami lényegében azt jelenti, hogy nincs olyan kormányzati hatóság, amely a meghozott intézkedéseinket hatályon kívül helyezheti.
Ameddig ez így van, és nem nyilvánvaló, hogy a kormányzat vagy a Képviselőház vagy bárki más kéri, hogy másként csináljuk a dolgokat, mint ahogy mi jónak látjuk, addig nem számít ez a viszony őszintén szólva.
Ameddig ez így van, és nem nyilvánvaló, hogy a kormányzat vagy a Képviselőház vagy bárki más kéri, hogy másként csináljuk a dolgokat, mint ahogy mi jónak látjuk, addig nem számít ez a viszony őszintén szólva.
A dolgot még érdekesebbé teszi, hogy ezekre a tartalékráta-alapú hitelekre kamat is rakódik, de a kamat kifizetéséhez szükséges pénz nem létezik a rendszerben. Emiatt mindig több az összes adósság, mint a forgalomban levő pénz, és a fennmaradás érdekében a gazdaságnak örökké növekednie kell.
Ez nyilvánvalóan nem fenntartható.
Megkérdezhetnénk akkor, hogy miként tudta a dollár több, mint ötven évig fenntartani vezető szerepét a világpiacon, ha igazából alig több, mint egy szövevényes piramisrendszer.
Itt találkozik a dollár a geopolitikával.
1973-ban, a mesterséges OPEC olajválság árnyékában a Nixon-kormány titkos tárgyalásokat kezdett Szaúd-Arábia kormányával egy olyan rendszer létrehozásáról, amit később olajdollár visszaforgató rendszernek neveztek el.
A megállapodást Nixon külügyminisztere, Henry Kissinger 1974-ben hozta tető alá “Az amerikai-szaúdi közös gazdasági együttműködési bizottság” néven. A rendszer 1975-ben az OPEC többi országával egészült ki.
Noha látszólag ezt az egyezséget az emelkedő olajárak recessziós hatásainak ellensúlyozására hozták létre, rejtett mellékhatása volt. Az amerikai monetáris politika hagyományos megszorításait távolította el.
A Federal Reserve most már szabadon növelhette tetszése szerint a pénzmennyiséget. Az olaj iránt folyton növekvő kereslet megakadályozná a dollár értékének romlását, ugyanakkor az egész bolygóra kiterjednének az inflációs következmények.
Az arannyal fedezett dollárból olajjal fedezett valuta lett. Emellett ez lett Amerika elsőszámú exportja.
Elgondolkodtál-e már azon, hogy hogyan tudott az amerikai gazdaság fennmaradni, miközben évtizedekig többmilliárd dollárnyi kereskedelmi deficitje volt?
Elgondolkodtál már azon, hogy hogyan rendelkezhet az USA ilyen aránytalan mennyiségben a világ vagyonával, miközben az amerikai gazdaság 70%-a fogyasztói alapú?
Ameddig a világnak olajra van szüksége, és ameddig az olajat csak USA dollárban adják el, megmarad a dollár iránti kereslet, és ez a kereslet adja meg a dollárnak az értékét.
Az Egyesült Államok számára ez remek üzlet. A dollár papíralapon vagy számítógépes rendszerben digitálisan megy ki, cserébe valós termékek és szolgáltatások érkeznek be. A világ többi részére ez azonban a kizsákmányolás nagyon ravasz formája.
Az elsődlegesen dollárban folytatott nemzetközi kereskedelem szankciók útján erőteljes pénzügyi fegyvert ad Washington kezébe. Ez annak tudható be, hogy a legtöbb nagy volumenű dollárügyletet az USA-n préselnek át.
Ez az olajdollár-rendszer egészen 2000. szeptemberig állt fenn gond nélkül, amikor Szaddám Huszein bejelentette döntését, miszerint Irak olajeladásait dollárról euróra váltja át.
Ez közvetlen támadás volt a dollár ellen, és kétség kívül az év legfontosabb geopolitikai eseménye, de csak egyetlen cikk tett róla egyáltalán említést a nyugati médiában.
"Új amerikai évszázad (háborús) projekt"
Abban a hónapban, amikor Szaddám bejelentette, hogy leváltja a dollárt, a „Projekt egy új amerikai évszázadért” elnevezésű szervezet, aminek történetesen tagja volt Dick Cheney, „Amerika védelmi stratégiáinak, erőinek és erőforrásainak újjáépítése az új évszázadra” címen dokumentumot bocsátott ki.
A dokumentum ugyanakkor azon siránkozott, hogy a célok elérése hosszú éveket vehet igénybe,
“hacsak nem lesz Pearl Harborhoz hasonló katasztrofális és folyamatindító esemény".
“hacsak nem lesz Pearl Harborhoz hasonló katasztrofális és folyamatindító esemény".
Egy évvel később mégis lett. >>> 9/11
A 9/11-re adott érzelmi indulatokat meglovagolva (és tervezetten) a Bush-kormány megszállhatta Afganisztánt és Irakot, és minden jelentősebb ellenállás nélkül törvénybe iktathatta a 'Patriot Act' - törvényt. > > >
Összeesküvésből valóság lett - Az állampolgár az ellenségNemzetbiztonsági források szerint: "Elkezdődött"...
Wesley Clark az USA betervezett háborúiról
- “Uram, beszélnünk kell egy kicsit."
Azt mondtam: „De hát Ön nagyon elfoglalt.”
Ezt válaszolta:
- “Nem, nem. Döntöttünk uram és hadba szállunk Irakkal.”
Ez kb. szeptember 20-án volt. Ezt válaszoltam:
- “Hadba szállunk Irakkal? Miért?”
Ezt válaszolta:
-„Nem tudom.” “Azt hiszem, nem tudják, mi mást tehetnének.”
Ezt válaszoltam:
- „Találtak valamilyen információt Szaddám és az al-Kaida kapcsolatáról?”
Ezt mondta:
- „Nem, nem. Semmi új ez ügyben. Egyszerűen eldöntötték, hogy hadba szállunk Irakkal.” “Azt hiszem, nem tudjuk, mit csináljunk a terroristákkal, de van egy jó hadseregünk, és meg tudunk dönteni kormányokat.”
Ezt mondta: “Azt hiszem, ha az egyetlen szerszámunk egy kalapács, akkor minden problémát szögnek kell néznünk.”
Néhány héttel később megint meglátogattam, és addigra már Afganisztánt bombáztuk. Ezt mondtam:
„Még mindig Irakkal fogunk hadba szállni?”
Ezt válaszolta:
„Ó, ennél is rosszabb a helyzet.”
Áthajolt az asztal fölött. Felvett egy darab papírt, és ezt mondta: „Most kaptam ezt fentről” - a védelmi miniszter irodájára gondolva – „mai napon".”
“Ez egy emlékeztető, ami leírja, hogyan fogunk öt éven belül hét országot kiiktatni, kezdve Irakkal, majd Szíriával, Libanonnal, Líbiával, Szomáliával, Szudánnal, majd Iránnal fejezzük be.”
Nem voltak tömegpusztító fegyverek Irakban, és ennek nem a rossz hírszerzés az oka.
Ez egy aljas, számító hazugság volt, és a megszállásra vonatkozó döntést a bekövetkező katasztrófa teljes tudatában hozták meg.
- Nem.
- Miért nem?
Mert ha Bagdadba vonulnánk, teljesen egyedül lennénk, nem lenne senki sem velünk. Azt jelentené, hogy az USA megszállta Irakot. A Kuvaitban velünk együtt harcoló arab haderők közül senki sem volt hajlandó megszállni Irakot.
És amikor megszálltuk Irakot és megdöntöttük Szaddám Huszein kormányát, akkor mit tehetünk a helyére? Az ott a világ nagyon ingatag része, és ha megdöntjük az iraki központi kormányt, könnyen darabokra hullva láthatjuk Irakot.
- Egy részét a szírek akarnák maguknak nyugaton. Kelet-Irak egy részére az irániak tartanának igényt, amiért nyolc évig háborúztak. Északon ott vannak a kurdok, ha a kurdok elszabadulnak, és összefognak a törökországi kurdokkal, akkor Törökország területi integritása kerül veszélybe. Ez egy ingoványos terület, ha messzire megyünk, és megpróbáljuk megdönteni Irakot.
Pontosan tudták, hogy mi fog történni, de 2003-ban mégis megtették. Amint amerikai kézbe kerültek az iraki olajmezők, az olajeladásokat azonnal visszaváltották dollár elszámolásra. A küldetés teljesítve.
Röviddel Irak megszállása után a Bush-kormány megpróbálta ezeket a háborúkat Iránra kiterjeszteni. Feltételezték, hogy az iráni kormány atomfegyveren dolgozott.
Az iraki kudarc után Washington hitelessége súlyos kárt szenvedett, ezért nem tudtak nemzetközi vagy hazai támogatást szerezni a intervencióhoz. Erőfeszítéseiket meghiúsították a CIA és a Moszad emberei is, akik azt állították, hogy Irán még csak nem is döntötte el, hogy atomfegyvereket fejlesszen-e, nem hogy kísérletet tettek volna rá.
Az Irán elleni démonizálási hadjárat azonban az Obama-kormány alatt is folytatódott.
Miért?
Ennek ahhoz lehetett talán köze, hogy Irán 2004 óta szervez egy önálló olajtőzsdét? A irániak saját olajpiacukat építették, amit nem terveztek a dollárhoz kötni. Az első olajszállítmányokat ezen a piacon keresztül adták el 2011. júliusban.
Sikerült ugyan kárt okozni az iráni gazdaságban, de az intézkedések nem tudták destabilizálni az országot. Ez nagyrészt az orosz segítségnek volt köszönhető, amivel kikerülhették az USA pénzügyi korlátozásait.
2009. februárban Moammer Kadhafit nevezték ki az Afrikai Unió elnökének. Azonnal javasolta egy saját pénzzel rendelkező egységesített állam létrehozását. A javasolt pénz jellege volt az, ami miatt megölték.
2009. márciusban az Afrikai Unió “Út az önálló afrikai pénz felé” címmel dokumentumot adott ki.
A dokumentum 106. és 107. oldala kifejezetten az aranyfedezetű Afrikai Jegybank működésének előnyeit és részleteit tárgyalja. A 94. oldal határozottan kijelenti, hogy
"Az Afrikai Monetáris Unió sikerének kulcsa az lenne, ha végül az önálló afrikai pénzt valamennyi árucikk legelfogadottabb csereeszközéhez, az aranyhoz kötik."
2011-ben a CIA bevonult Líbiába, és megkezdte a katonai csapatok támogatását hadjáratukban, aminek célja Kadhafi megbuktatása volt, az USA és a NATO pedig ENSZ repülési tilalmi övezet határozatot kényszerített ki, hogy légicsapásokkal megbillentse az egyensúlyt.
Szőnyeg alá söpörték a tényt, hogy a lázadók körében al-Kaida szélsőséges elemek jelentek meg. Iránhoz és Irakhoz hasonlóan Líbia megbocsáthatatlan bűnt követett el az USA dollár támadásával.
A NATO líbiai intervenciója Szíria elleni burkolt háborúba váltott át.
A líbiai kormány arzenálját kifosztották, a fegyvereket pedig Törökországon keresztül Aszad megbuktatásáért harcoló szír lázadó csoportoknak szállították.
Ekkor már világos volt, hogy több harcosnak terrorista szervezetekkel van kapcsolata. Az amerikai nemzetbiztonsági apparátus azonban szükséges rossznak tekintette ezt.
Valójában a Külkapcsolatok Tanácsa 2012-ben cikket közölt, amiben kijelentette, hogy "A benyomuló dzsihadisták Irakból hozzák a fegyelmet, vallási buzgóságot, harci tapasztalatot, a Perzsa-öböl siíta szimpatizánsai finanszírozzák őket és ami a legfontosabb, ők felelősek a halálokért. Egyszóval az FSA-nak most szüksége van az al-Kaidára.”
2013-ban ugyanazok, az al-Kaidához kapcsolódó szír lázadók két szaringáz-támadást indítottak. A cél az volt, hogy hamisan megvádolják Aszadot, és nemzetközi támogatást kapjanak a katonai beavatkozáshoz. Szerencsére ENSZ és orosz vizsgálók leleplezték őket, a légicsapásokra vonatkozó tervek pedig meghiúsultak, amikor Oroszország közbelépett, hogy diplomáciai megoldást közvetítsen.
A szíriai rendszerváltásért folytatott kampányt Líbiához hasonlóan emberi jogokra hivatkozva mutatták be. Nyilvánvalóan nem ez volt a valódi indíték.
2009-ben Katar javaslatot tett arra, hogy földgáz-vezetéket építsenek Szírián és Törökországon keresztül Európába. Aszad ezt azonban elvetette, és 2011-ben egyezséget kötött Irakkal és Iránnal egy csővezetékről, ami kelet felé haladna, és teljesen kizárná Katart és Szaúd-Arábiát.
Nem meglepő, hogy a régióban Katar, Szaúd-Arábia és Törökország a legagresszívabb támogatói a szír kormány megdöntésének.
De miért kerülne Szíria a csővezeték körüli vita miatt Washington célkeresztjébe? Három oka van:
1. A csővezeték-megállapodás jelentősen erősítené Irán pozícióját, lehetővé tenné számára, hogy Washington szövetségeseinek területén kívül haladva exportáljon az európai piacokra. Ez nyilvánvalóan csökkentené az USA kormány befolyását.
2. Szíria Irán legközelebbi szövetségese. Összeomlása egyértelműen gyengítené Iránt.
3. Szíria és Irán kölcsönös védelmi megállapodást kötött és az USA szíriai intervenciója ajtót nyithat egy Iránnal szembeni konfliktusnak.
2014. februárban ez a nemzetközi sakkjátszma új színhelyet választott: Ukrajnát.
A valós cél azonban Oroszország.
A valós cél azonban Oroszország.
Emellett Oroszország egy Eurázsiai Gazdasági Unió létrehozásán dolgozik, amelynek részeként közös valutaegységet terveznek elfogadni, és amely saját önálló energiapiaccal fog rendelkezni.
Az ukrajnai válság előzménye az volt, hogy választaniuk kellett: az Európai Unióhoz csatlakoznak társulási megállapodás alapján, vagy az Eurázsiai Unióhoz csatlakoznak. Az Unió ragaszkodott ahhoz, hogy csak az egyiket választhatják. Ukrajna nem csatlakozhat mindkettőhöz. Ugyanakkor Oroszország kijelentette, hogy nem jelent gondot, ha mindkettőhöz csatlakoznak. Janukovics elnök Oroszország mellett döntött.
Válaszul az USA nemzetbiztonsági apparátusa azt tette, amihez a legjobban ért: megbuktatták Janukovicsot, és bábkormányt állítottak fel. Nézd meg “Az ukrán válság, amiről nem beszélnek neked” filmet, ami alaposan bizonyítja Washington puccsban játszott szerepét.
Bár látszólag kezdetben minden jól alakult, az USA hamarosan elveszítette a helyzet fölötti uralmát. A Krímben népszavazást tartottak, és az emberek túlnyomó többsége úgy szavazott, hogy szakadjanak el Ukrajnától, és egyesüljenek újra Oroszországgal. Az átmenet rendben és békésen zajlott. Senkit nem öltek meg, a nyugat mégis hamisan az orosz agressziónak tulajdonította az egész eseményt, és ettől kezdve folyamatosan ezt mantrázták.
Az USA évek óta győzködi Ukrajnát, hogy lépjen a NATO-ba. Egy ilyen lépés eredményeként az USA haderők közvetlenül az orosz határra kerülhetnek, Oroszország pedig potenciálisan elveszthette volna krími tengerészeti bázisát. Ezért fogadta el Oroszország azonnal a krími népszavazás eredményét, és gyorsan egybevonta a területet.
Eközben Kelet-Ukrajnában két régió kiáltotta ki függetlenségét Kijevtől, és megtartotta saját népszavazását. Az eredmény szerint fölényes többség választotta az önrendelkezést.
Miközben zajlott a háború Kelet-Ukrajna ellen, választásokat tartottak, és Petro Porosenkót választották elnöknek.
A Wikileaks által 2008-ban kiszivárogtatott diplomáciai távirat alapján kiderült, hogy Porosenko kémként dolgozott 2006 óta az USA külügyminisztérium számára.
A bábkormány elhelyezése azonban nem volt elég ahhoz, hogy Washington fölénybe kerüljön a válságban.
Mit tesz Washington, amikor nincs más eszközük? Szankciókat vezetnek be, démonizálnak és erődemostrálnak.
Ez nem igazán jó stratégia, ha Oroszországról van szó. Lényegében ők már vissza is lőttek.
A szankcióknak csak az lett az eredménye, hogy Oroszország és Kína együttműködése szorosabb lett, Oroszország dollármentesítő terve pedig felgyorsult. A retorika ellenére nem lett Oroszország elszigetelve. Az USA és a NATO éket vertek saját maguk és Oroszország közé, de Oroszország és a világ többi része közé nem tudtak.
Az új dollárellenes szövetség a gazdaságnál is messzebb nyúlik. Ezek az országok értik, hogy mi forog kockán. Ezért javasolt az ukrán válság nyomán Kína egy új eurázsiai biztonsági egyezséget, amelyben Oroszország és Irán is részt venne.
Nézzük meg most, mit is jelent az, amikor az Obama-kormány bombázni kezd Szíriában, akinek Iránnal kölcsönös védelmi megállapodása van.
Ez nem a 2.0 verziójú hidegháború. Ez a 3.0 világháború. A tömegek talán még nem jöttek erre rá, de a történelem majd így fog emlékezni erre.
A szövetségesek máris összefognak, a valós háború pedig több fronton is zajlik. Ha folytatódnak a provokációk és távháborúk, csak idő kérdése, hogy a nagy játékosok mikor ütköznek meg közvetlenül egymással, és ez a biztos katasztrófát jelenti.
Őrültnek hangzik ez? Igazad van. A világot most irányító emberek őrültek, a köznép pedig alvajáróként halad a tragédia felé. Ha szeretnéd megváltoztatni a folyamatot, csak egyetlen módja van annak. Fel kell ébresztenünk a köznépet. Még a leghatásosabb harci fegyverek is elnémulnak, ha a ravasz mögött álló ember elméjéhez eljutunk.
Hogyan ébresszük fel a tömegeket? Kérded.
Ne várd meg, amíg más válaszol erre helyetted. Légy kreatív! Ha ez az üzenet felébreszt, segíts terjeszteni az igazságot, hogy mások is megérthessék a nagyobb képet! Vedd figyelembe, hogy gyermekeid és unokáid jövője függ ettől.
Ezért írtam meg ezt a cikket! (SBG Buddha - VilagHelyzete)
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
◢ BLOG: VilagHelyzete.com
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: http://alternativhirek.blogspot.com
