

Pedig a színész is világhírű: Marlon Brando
És a film is, amiért kapta: A Keresztapa
A Oscar-díj átadások történetében egyedülálló volt, amikor 1973-ban Marlon Brando a Keresztapában nyújtott teljesítményért járó Oscar-díjat nem vette át, tiltakozásul azért, mert az amerikai filmipar és a sajtó hamisan állította be az indiánokat és a Wounded Knee-nél akkor zajló eseményeket.
És a film is, amiért kapta: A Keresztapa
Aki nem ismeri esetleg a hátteret, annak rendkívüli módon ajánlom az alábbi cikk elolvasását és a benne található tényfeltáró - igazságkereső műsor megtekintését !
Az RT News - American Holocaust címmel készített műsort a világtörténelem legnagyobb szervezett és szisztematikus népirtásáról.
A Truthseeker (igazságkereső) című műsora feltárja, hogy a Hálaadás története minden szempontból hamis és egy olyan pozitív mítoszt épít fel a világ legnagyobb genocídiuma, népirtása fölé, ami kőkemény történelem-hamisítás.
Célja, hogy elfedje a valódi bűnösöket. Mindemellett a valóság ránk nézve elég szégyenletes, ezért nem is tanítják ma sem az iskolákban. Elég nyilvánvalóvá válna, hogy a szabadkőműves "alapító atyák" mindennek irányítói és kivitelezői voltak. Megrendelők pedig ugyanúgy a befolyásos európai vérvonalak irányítói, mint később egy másik sötét időszak idején....
Teljes film:
Wounded Knee-nél temessétek el a szívem
A film Dee Brown (1908-2002) amerikai író, 1970-ben megjelent hasonló című regénye, a Bury My Heart at Wounded Knee (Wounded Knee-nél temessétek el a szívem) alapján készült.
Az indiánok egyik utolsó szabad törzsének, a préri Ogala-Lakota sziúknak a sorsát mutatja be a valóságra, és a történelmi személyekre, tényekre alapuló alkotás. 1863-tól, egészen 1890-es bukásukig. A sziú indiánok eredetileg nem a síkságokon éltek, azonban a fehérek észak-amerikai előre nyomulása miatt el kellett erdei lakhelyüket hagyniuk, így kerültek a mai Dél-Dakota állam területére.
Itt gyűjtögetésből és bölényvadászatból éltek, azonban a 19. század közepétől fokozatosan és folyamatosan szerződéseket kötöttek velük (melyeket nem tartottak be a fehérek rendszerint) terület módosításokról az amerikai kormány képviselői, a telepesek előrenyomulása miatt. Amikor kiderült, hogy a Sziúk legszentebb hegyében, a Black HIlls-ben (Fekete Hegyek) arany található, óriási invázió és igény indult keletről a telepesek részéről, ám a sziúk ezt a helyet semmiképp nem akarták a fehérek kezén látni. Így 1875-ban egy lázadás bontakozott ki, az eredetileg szerződésben biztosított földjeik védelmére a sziúk körében, amely a Little Big Horn-i csatával és a Custer tábornok vezette 7. lovasezred teljes megsemmisülésével, az indiánok elsöprő győzelmével végződött.

Rezervátumokban tengették életüket (sok helyen még ma is nagy nyomor közepette élnek a törzsek maradékai), soha be nem tartott szerződések és kártérítések, amit mindössze kaptak ellenszolgáltatásként a kirablásuk, meghurcolásuk, teljes kisemmizésükért cserébe.