Ha megkérdeznéd egy biológustól, hogy MI AZ ÉLET, valami ilyesmit válaszolna neked:
- Az élet szénatomokra épülő bonyolult folyamatok összessége.Igaz, hogy minden általunk ismert élőlény szénatomokból áll, de valójában nem ez a lényege az élet definíciójának. Vannak olyan biokémikusok, akik azt állítják, hogy az első földi életformák nem szénatomokon alapultak, hanem kristályokon.
Nem hiszem. Ami miatt én vagyok én, az egy minta, egy információs struktúra.
Vagyis: nem az atomok, hanem az a mód, ahogyan az atomok szerveződnek.
Tudod, miből ered az élet?
- Miből ered?
- Az anyagból.
- Hű, micsoda újdonság!
- Nem érted, mire akarok kilyukadni. A testemben lévő atomok pontosan ugyanolyanok, mint ennek az asztalnak az atomjai, vagy bármely más atom bármelyik távoli galaxisban. Mind egyformák. A különbség abban áll, ahogyan elrendeződnek.
Mit gondolsz, mi rendezi el úgy az atomokat, hogy élő sejteket alkossanak?
- Nem tudom.
- Valami életerő? Valami szellem? Talán Isten?- Lehet...
Az atomokat a fizika törvényei rendezik el úgy, hogy élő sejteket alkossanak. És ez a központi kérdés: Hogyan képes az élettelen atomok együttese élő rendszert alkotni?
A válasz a komplexitás törvényeiben rejlik.
Minden tanulmány azt mutatja, hogy a rendszerek spontán módon szerveződnek úgy, hogy egyre komplexebb struktúrákat hoznak létre, miközben a fizika törvényeinek engedelmeskednek és kifejezhetőek matematikai egyenletekkel.
Sőt volt egy fizikus, aki azért kapott Nobel-díjat, mert kimutatta, hogy a szervetlen kémiai reakciók mögött rejlő matematikai egyenletek hasonlítanak azokhoz az egyenletekhez, amelyek a fejlett biológiai rendszerek egyszerű viselkedési mintáit irányítják.
Vagyis az, élő szervezetek valójában a szervetlen rendszerek hihetetlen mértékű komplexifikációjának az eredményeként jönnek létre. És ez a komplexifikáció nem valami életerő tevékenysége folytán jön létre, hanem az anyag spontán szerveződése következtében.
Egy molekula például akár egymillió atomból is állhat, amelyek nagyon specifikus és bonyolult módon kapcsolódnak össze, a működését pedig olyan komplex kémiai struktúrák szabályozzák, amelyek egy városhoz hasonlítanak.
Az élet titka nem a molekulát felépítő atomokban rejlik, hanem a struktúrájukban, a komplex szerveződésükben.
Ez a struktúra pedig azért létezik, mert az anyag spontán szerveződési törvényének engedelmeskedik. És ahogy az élet a tehetetlen anyag komplexifikációjának az eredménye, a tudat pedig az élet komplexifikációjának az eredménye.
A lényeg tehát a szerveződés komplexitása, nem pedig az anyag. Ha előveszünk egy könyvet és megnézzük a betűket... Milyen színű tintával nyomtatták őket?
- Feketével.
- Képzeljük el, hogy a nyomdász fekete festék helyett vöröset használt.
Vajon a könyvben található üzenet megváltozna ettől?
- Persze, hogy nem. Nyilvánvaló, hogy nem. Ennek a könyvnek az identitását nem a betűk színe adja, hanem a benne található információ struktúrája.
Nem számít, hogy fekete vagy vörös festékkel nyomtatták, csak a könyv informatív tartalma számít. Elolvashatom a Háború és békét Times New Roman betűtípussal vagy Arial betűtípussal szedve, attól a könyv még Lev Tolsztoj Háború és békéje marad. Ellenben, ha van egy Háború és béke meg egy Anna Karenina, és mindkettő ugyanazzal a betűtípussal van szedve, attól még a két könyv nem lesz azonos, igaz? Hiszen nem a betűtípus és nem a festék színe határozza meg a könyvet, hanem a szöveg struktúrája, szemantikája, szerveződése.
Kivehetik a testemből az A atomot, és betehetik a helyére a B atomot, de ha ez az információ és ez a struktúra érintetlen marad, én továbbra is én maradok. Sőt az összes atomot kivehetik belőlem, és másikkal helyettesíthetik, én akkor is mindig én maradok.
Mellesleg már bizonyított tény, hogy életünk során valóban csaknem az összes atomunkat lecseréljük. És én mégis én maradok.
Nem fontos, hogy melyik atom az, amelyik egy adott pillanatban a struktúra alkotórésze. Maga a struktúra az, ami számít. Ha az atomok kivitelezhetővé teszik azt az információs struktúrát, amely meghatározza az identitásomat és a szerveim működését, létrejöhet az élet.
- Az élet egy nagyon összetett információs struktúra, és minden tevékenysége információfeldolgozással jár.
Ennek a definíciónak azonban van egy mélyreható konzekvenciája. Mégpedig az, hogy ha az élet egy minta, egy szemantika, egy információs struktúra, amely folyamatosan fejlődik és kölcsönhatásban áll a környező világgal, akkor mi voltaképpen egyfajta program vagyunk.
Egy nagyon összetett és fejlett 'számítógépes program' vagyunk. - És hogy mi ennek a... a számítógépnek a programja?- A gének fönnmaradása. Vannak olyan biológusok, akik úgy definiálják az embert, mint valami túlélőgépet, valami vak robotot, amelyik arra van beprogramozva, hogy fenntartsa a géneket. Tudom, hogy ez így sokkolóan hangzik, de ezek vagyunk mi.
A gének fönntartására beprogramozott számítógépek.
A számítógép csak egy előre meghatározott programnak engedelmeskedik.
A gép egy beprogramozott inger-válasz alapján működik, ugye?
- Na és Pavlov kutyája? Ő talán nem egy beprogramozott inger-válasz alapján működik? És egy hangya? Vagy egy növény? Egy szöcske?
A szöcskék természetes gépek. A számítógépek pedig mesterséges gépek.
Nézzük meg a madarakat. A fészkek, amelyeket a fákra építenek, természetesek vagy mesterségesek?
- Természetesek, nyilván.
- Akkor az is természetes, amit az ember készít. Mi vagyunk azok, akik emberközpontú természetfelfogásunk miatt megkülönböztetjük a természetest a mesterségestől, amikor azt mondjuk, hogy minden, amit az ember készít, mesterséges, és minden, amit a természet, a növények vagy az állatok, az természetes.
De ez csak az emberi felfogásban van így.
Az igazság az, hogy ha az ember is állat, akárcsak a madarak, akkor természeti lény, nem igaz?- Ha pedig természeti lény, minden, amit készít, szintén természetes. Vagyis az alkotásai is természetesek, akárcsak a madarak fészkei. Azt akarom ezzel mondani, hogy a természetben minden természetes. És ha az ember a természet produktuma, akkor minden, amit alkot, szintén természetes.
Csupán egy nyelvi hagyomány miatt gondoljuk úgy, hogy a tárgyak, amelyeket alkot, mesterségesek, holott valójában éppolyan természetesek, mint azok a tárgyak, amelyeket a madarak alkotnak. Ebből az következik, hogy a számítógépek, minthogy egy természetes állat alkotásai, éppolyan természetesek, mint a madárfészkek.
- De nincs intelligenciájuk.
- A madaraknak és a szöcskéknek sincs. Pontosabban a madarak, a szöcskék és a számítógépek egyaránt rendelkeznek intelligenciával.
Amivel nem rendelkeznek, az a mi intelligenciánk.
De például a számítógépek esetében semmi nem garantálja, hogy száz év múlva nem lesz ugyanolyan vagy még magasabb intelligenciájuk, mint a miénk.
És ha elérik a mi intelligenciafokunkat, biztosak lehetünk benne, hogy érzéseik és érzelmeik is lesznek, és tudatos lényekké válnak.
- Ezt természetesen most még lehet vitatni. Nem lehetnek se érzelmeik, se tudatuk.
Bár az érzelmek és a tudat egy bizonyos fokú intelligencia eredményei.
No mármost, mi az intelligencia?
És nem is kell elérni az emberi intelligencia szintjét ahhoz, hogy létrejöjjön a tudat. Például a kutyák sokkal kevésbé intelligensek az embernél, mégis, ha megkérdezed egy kutya gazdáját, hogy kedvencének vannak-e érzelmei és tudata, gondolkodás nélkül azt fogja válaszolni, hogy igen. A kutyának vannak érzelmei, és van tudata. Vagyis az érzelmek és a tudat olyan mechanizmusok, amelyek egy bizonyos fokú intelligencia eredményeként jönnek létre.
Vajon ha a (kvantum)számítógépek elérik ezt a komplexitást, szintén érzelmes és tudatos lényekké válnak?
Ezt se te, se az emberek többsége nem tudja elhinni, akik nem foglalkoznak részletesen ezzel a kérdéssel. A földi halandók számára sokkoló az az elképzelés, hogy a gépeknek is lehet tudatuk. A tudósok többsége azonban, aki ezzel a problémával foglalkozik, elképzelhetőnek tartja, hogy egy szimulált elme tudatossá váljon.
Feltehetjük a kérdést: Vajon lehetséges, hogy egy számítógép magától gondolkodjon?
No mármost, mi különbözteti meg az ember intelligenciáját a giliszta intelligenciájától?
A komplexitás.
A mi agyunk sokkal összetettebb, mint a gilisztáé. Ugyanazoknak az elveknek engedelmeskedik, és mindkettőben vannak szinapszisok, csakhogy az emberi agy összehasonlíthatatlanul összetettebb, mint a giliszta agya.
Mi az AGY?
Az agy egy szerves massza, ami pontosan úgy működik, ahogy egy elektromos áramkör. Vezetékek helyett neuronok vannak benne, chip-ek helyett pedig agyvelő, de egyébként pontosan ugyanolyan.
A működése determinisztikus. Az idegsejtek küldenek egy elektromos ingert a kar felé egy bizonyos paranccsal, egy előre meghatározott elektromos áramlási szabály szerint. Egy másik szabály egy másik inger küldését eredményezné. Pont úgy, ahogy a számítógépeknél.
Ezzel azt akarom mondani, hogy ha sikerül a számítógép agyát sokkal komplexebbé alakítanunk, mint amilyen most, olyan szinten működhetne, mint amilyenen mi.
- És vajon lehet olyan intelligenssé alakítani, mint amilyen az ember?
A számítógép egyik atyja, az angol Alan Turing kijelentette, hogy ha majd egyszer pontosan úgy tudunk beszélgetni egy számítógéppel, ahogy bármelyik emberrel, az azért lesz, mert a számítógép gondolkodik, mert a számítógép intelligenciája a miénk szintjén van.
A kérdés, hogy a számítógépeknek lehet-e tudatuk vagy nem, szoros összefüggésben áll egy matematikai problémával: az önreferenciális paradoxonok kérdésével.
Például, hallgasd meg, amit most mondok:
'ÉN MINDIG HAZUDOK'.- Ez egy nagy igazság.
- Tessék, itt van. Ha igaz, hogy mindig hazudok, akkor ezúttal igazat mondtam, vagyis nem hazudok mindig. Ha ez a mondat igaz, akkor eleve ellentmondást hord magában.
Sokáig azt hitték, hogy ez a probléma pusztán szemantikai jellegű, és az emberi nyelv korlátainak eredménye. De amikor ezt az állítást a matematika nyelvén is megfogalmazták, az ellentmondás akkor is megmaradt.
A matematikusok rengeteg időt töltöttek azzal, hogy megpróbálják megoldani ezt a problémát, abban a meggyőződésben, hogy megoldható.
A nemteljességi tételek
- A lényeg az, hogy Gödel bebizonyította, hogy nem létezik olyan általános módszer, amellyel be lehetne bizonyítani a matematika koherensségét.
- Vannak olyan állítások, amelyek igazak, de nem bizonyíthatóak a rendszeren belül.
Ez a fölfedezés mélyreható következményekkel járt, rávilágított ugyanis a matematika korlátaira, és ezáltal fölhívta a figyelmet az univerzum felépítésének addig ismeretlen kifinomultságára.
Mi köze van ennek a számítógépekhez?
De a számítógép egy ilyen feloldhatatlan ellentmondás előtt leblokkol. Vagyis a számítógépek soha nem lesznek olyanok, mint az emberek.
Tény, hogy valóban meg tudunk fogalmazni a számítógépnek olyan tételt, amiről mi tudjuk, hogy igaz, de a számítógép nem tudja bebizonyítani, hogy igaz.
De az is igaz, hogy a számítógép is meg tudja velünk tenni ugyanezt.
A tétel csak annak nem bebizonyítható, aki a rendszeren belül dolgozik vagy él.
Aki a rendszeren kívül van, az be tudja bizonyítani a tételt. Ez éppúgy érvényes a számítógépre, mint az emberre.
Tanulság: Lehetséges, hogy egy számítógép olyan intelligens legyen, vagy még intelligensebb, mint az ember.
És ez bizonyít valamit?
- Vajon lehet lelke az élettel rendelkező szerveződéseknek? Jó kérdés!
Csak az embernek lehet? .... , mely magának kisajátította ezt a tulajdonságot....
- Vagy nekünk sincs? ....., hanem a tudatunk ebben a testben - amit "kaptunk" az fut a háttérben programként, szabályozza tetteinket, érzéseinket....? - Amikor meghalunk, a memóriánk és az intelligenciánk chip-jei eltűnnek, és megszűnünk létezni.
- A tudatunk (a programunk) vajon csak egy földi létre érvényes?
vagy sok helyen az univerzumban tovább létezik?
Minden EGY és visszatér az EGY-be, ahonnan ősi univerzális törvény értelmében oda kerül majd, ahol neki a tökéletesedés lehetősége adott?
Sok kérdést tettem fel így a végére, de talán érkezik rá egyszer válasz....
Írta SBG Buddha > José Rodrigues Santos - Isteni Formula című könyvének ihletésével....
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
◢ BLOG: VilagHelyzete.com)
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: http://alternativhirek.blogspot.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése